Mit szólnátok hozzá?

Ez nem ilyen egyszerű. Ha egyedülálló vagy és még szimpatikus is, miért ne lehetne ismerkedned?

Ha van férjed és jó a kapcsolat, akkor még idejében rövidre kell zárni a dolgot:)

Ha egyedül álló lennék, nem lenne akadály, hogy anyuka vagyok a részemről, hogy a ffi hogyan emészti ezt meg.

Ha valaha is olyan helyzetbe kerülök, hogy büntetlenül pasizhatok, akkor a játékszabály, a gyerekeim elsőbbséget élveznek, amíg az apjuk nem viheti? el őket addig az Ő láthatási joga is, mint az új pár.

Ismerkedni lehet, és az első beszélgetés nem rögtön összeköltözést jelent.

Mivel párkapcsolatban élek, és ha tényleg jól néz ki a srác, akkor egy pár kedves mondat, amiben vázolom, anyuka vagyok, férjezett, és sajnos egy kedves mosolynál többre ne is számítson. Amúgy jól esik az ilyesmi.:)

Hogy odajöjjön hozzám ismerkedni, ahhoz először nekem kéne valami lépést tennem felé. Úgy értem, hogy szerintem egy normális pasi nem megy oda csak úgy egy gyerekes anyukához ismerkedni, csak ha az anyuka ad valami jelet, pl egy mosoly, vagy ilyesmi. Ha csak úgy, semmi jel nélkül egy vadidegen pasi ismerkedni akar egy ilyen anyukával, akkor az beteg, vagy nagyon ki lehet éhezve, ezért már csak ezért nem állnék vele szóba, még akkor sem ha nem lenne párom.

Miért nálatok mi történt?

Ha jól emlékszem lustanyu blogjában olvastam, hogy egy pasi akkor akart vele ismerkedni, amikor épp az ÁNTSZnél állt sorba a család kakimintájával.

Vannak akiknek az ismerkedés akkor is megy, ha a kezük tele van sz.rral. :-)

Ez attól függ, hogy az illetőnek van-e férje vagy párja.

- Ha nincs, miért ne, ha szimpatikus, normális férfinak néz ki.

- Ha van, megmondanám neki, van férjem, párom, többre ne számítson, mint egy beszélgetés.

De jelen esetben semmi esélye nem lenne, mert van férjem.