Őszinte véleményeket szeretnék, nagyszülő- kérdésben. A nagyszülőnek feladata, kötelessége, öröme, kedvtelése, hobbija, vagy szívesség-tevés az unokákkal való foglalkozás, rájuk való vigyázás?
Meddig terjed egy jó nagyszülő "munkaköre"? Aki megteheti (mert már nem dolgozik, de jól van) hogy átvállalja néha a gyereke gyerekét, mikor, miért, milyen indokkal és milyen gyakran tegye/teheti azt? Mikor utasítja vissza jogosan? Szerintetek mi az igazságos egyensúly?
(pl csak akkor vigyáz a gyerekekre, ha valami halaszthatatlan dolga van a szülőnek, vagy akkor is ha csak kikapcsolódni akar)
A jó nagyszülő magától is felajánlja a segítségét vagy akkor áll készenlétben, ha szükség van rá? Melyik esetben mennyire lehet benne a kis család életében és a nevelés kérdéseiben?
Régi már a kérdés, de azért válaszolok.
Nálunk az a felállás, hogy az óvónő anyukám, aki már nem dolgozik,nem szívesen vigyáz a gyerekekre, mert neki annyi de annyi dolga van ( még főznie sem kell...) és akkor neki nincs szabadideje.
Fél évente nem tudjuk rábízni a gyerekeket, hogy kikapcsolódjunk... És ez megy 4 éve már:(
Ha félévente elvállalja, akkor pedig megszabja, hogy ekkorra meg akkorra érjünk haza. Ez azt jelenti nagyjából, hogy reggel 9kor elindulunk a 100kmre élő sógornőmékhez, de érjünk haza délután 4 órára...
Magától sosem ajánlja fel, hogy vigyáz a gyerekekre, hogy mi feltöltődhessünk.
A nevelésbe folyton beleszól...ha nem ő vigyáz rájuk, csak épp itt van nálunk, akkoris mindig van vaalmi, amit kifogásol. Merthát ő a tökéletes...
Hála ezeknek, önbizalmam sincs a gyereknevelés terén:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!