Más is elfelejt fontos dolgokat a gyerekekkel kapcsolatban, vagy csak én?

Nem mindenki viseli jól a hosszú "bezártságot". Befordul és szétszórttá válik. Ráadásul, ha több idő van elvégezni valamit, az ember lánya hajlamos elhúzni, aztán ne adj isten, elfelejteni a dolgokat.

Ne aggódj, nem vagy egyedül. 3 gyerek mellett időnként nagyon szét tudtam csúszni. Aztán visszamentem dolgozni, és mivel kevesebb időm lett, muszáj volt Őket önállóságra szoktatni. És ebbe beletartozik az is, hogy szóljon, ha plusz feladata van. Néhány év múlva született a 4. babám. Most itthon vagyok vele, de nem engedek ebből az önállóságból.

A tanító néninek meg szólnék szülőin, vagy fogadóórán, hogy legyen kedves az üzengetésre használja a megszokott csatornákat. Nem ciki ez, én is megtettem, és megértette.

Ne aggódj, valószínűleg az igazán fontos dolgokat nem felejted el. Minél többet vállalsz, annál többet hibázhatsz. Az igyekezeted látszik, csak egy kicsit nyugodj meg. Mindenki felejt néha, mert más jár az eszébe.

A gyereknevelésről nincs nagykönyv, de szerintem te nem haladsz rossz úton. Csak kitartást tudok kívánni, és azt, hogy a sikereiteken agyalj, ne a hibákon. :)

Kicsit maximalista vagy, ami nem baj, csak már nem az én témaköröm. Azért arra figyelj, hogy a gyerekek ne azt szűrjék le, hogy hű de nagy a gond a négyesek miatt.

Ezek már a vágyak, nem a szükségletek. Természetesen a vége a Tökéletes legyen, de nem neveznélek bukottnak.

Tetszik a célod, de az eszközök nem arra vezetnek.

Nyugi, és ne add fel! :)

Visszacsinálni pedig nem lehet semmit!

Első vagyok.

Tudod min kellene először változtatnod? A maximálisan helyt akarok állni hozzáálláson. Ezzel csak magadat zárod csapdába. Mint írtam 4 gyerekem van, 17, 13,12 és másfél évesek. Most nyárra várom a ötödiket. Van néhány alapszabály, amit a saját lelki épségem miatt igyekszem mindig betartani.

- nem törekszem maximalitásra. Ha szalad a lakás, és nagyon nincs kedvem hozzá, hagyom, had szaladjon. Meg fog az várni.

- önállóságra szoktatom a gyerekeket, ez később nekik is hasznos lesz. Ha nincs kész a házi, hát így jártál barátom.

- nem akarok egyszerre megfelelni mindenkinek.

- gyakran csinálok a srácokkal közös programot úgy, hogy a legkisebbet apára hagyom. Igyekszem minden gyerekre naponta valamennyi privát időt szánni.

- önző vagyok. Ha tele van a hócipőm, kimenőt adok magamnak. Ha kicsit van tele, rácsukom az ajtót a rakás cerkófmajmomra - majd vigyáznak a nagyok a kicsire - és 1 órára eltűnök sétálni, motorozni, mikor mit. Ha nagyon megtelik a kiscipőm, kibírom, amíg apa hazaért, és szabadságolom magam. Ilyenkor irány a barátnőm, akivel megváltjuk a világot.

- csak akkor törődöm mások véleményével, ha az megalapozott, megfontolandó, teljesíthető. Egyéb esetben felejtős.

Próbáld ki te is. Nem fog egyik pillanatról a másikra átalakulni a világot, de az apró lépések is messzire visznek!

10:14 vagyok. Kimaradt valami: Nem használom bébicsősznek a nagyokat, de mivel nem erőltetem, maguktól is sokat foglalkoznak a kicsivel. A másik, hogy egy gyerek sem halt még bele egy kis házimunkába. Esti rendrakásnál kiosztom a feladatokat, egyre kb. 1/4 óra jut, annyit kibírnak.

És egy példa az önállóságra: minden gyerek (kivéve a kicsit), este bepakolja a szennyesbe a mosnivalóját. Nem vagyok hajlandó minden zsebet átforgatni. Ha valami benne marad, annak annyi. Egy kimosott mobiltelefon és egy óra után már erre is figyelnek.

Még mindig én:) Nem biztos, hogy a munka a megoldás, inkább szemléletet kell váltanod. Jó ám otthon lenni, ha ügyesen csinálod.

Én amúgy pont ordítva voltam, mint Te. Régen nagyon adtam mások véleményére, mostanra értem meg rá, hogy bevegyem a lesz*arom tablettát. Az tette be a kaput, amikor elkezdtek minősíteni a 4. gyerek vállalása miatt.