Mennyi gyereket lennél hajlandó szülni, hogy másnemű gyereked is szülessen?

Annyi gyereket szülnék, amennyi el tudok tartani, amennyit amúgy is terveztünk a házastársammal.

Van egy fiam, és egy lányom, így könnyen beszélek egyrészt, másrészt nincs ám akkor a különbség a két nem nevelése közt, hogy csak ezért legyen még két, három, vagy nyolc gyerekem. Több családot is ismerek, ahol csak fiúk vannak, öten, hatan, így erre nem is alapoznék, hogy harmadikat csak azért, hogy hátha lány lesz...

A lányoknak több szép ruhát kapni, de nem hajasbaba, hogy fésülgessék, öltöztessék, ugyanúgy belemászik a kislány is a 20 centis pocsolyába. :D

Igaz, hogy nekem még nincs - mostanában nem is lesz - gyermekem, de biztos, hogy nem szülnék csak azért 5-6 esetleg 7 gyermeket, hogy legyen egy olyan nemű, amilyet én/mi szeretnénk. Úgy kell őket elfogadni, és úgy kell nekik örülni, ahogy megszületnek.

Nagymamámnak 2 lánya van, az egyik az anyukám. Igaz, hogy már elmúlt 50 éves, de a mamám gyakran hangoztatja, hogy ő kisfiút szeretett volna anyu helyett, és így nem is örült neki annyira... Amikor először meghallottam, köpni-nyelni nem tudtam, úgy elkezdtem zokogni.

Na erre viszont azt mondom, hogy talán jobb, hogy csak ketten vannak testvérek, mert ha lenne egy harmadik - szintén lány -, akkor neki is a fejéhez vágná, hogy ő jobban örült volna egy kisfiúnak..

Hál' Istennek, anyukám teljes ellentéte a nagymamámnak.

anyósoméknál 5 fiú van, lett volna 6., ő is fiú. Első unoka (gyermekünk) kislány :) 3.nál anyósom sírt, mert nem akarta tudni, hogy fiú-e. 4.-nél látta, 5.nél tudta, hogy az lesz :)

Kérdésre válaszolva: 5 gyermekig szerintem, szeretném őket türelemmel nagyon szeretni, nem csak azt, amelyik másnemű :)

Én is úgy vagyok, mint a 10.11-es válaszoló.

2 fiam van és hiába vártam mindkettőt lánynak, tutira nem szülnék még egyet csak azért, hogy hátha lány lesz.

Talán később még akarni fogom, még csak 30 vagyok, tehát még ráérek szerencsére :)

Két gyereket akartunk, mindkétszer lányt szerettünk volna. Mindkettő fiú lett, imádjuk őket. Mégis úgy gondolom, lesz 3. is. Tudom, hogy ő is lehet, hogy fiú lesz, ha így lesz, így is szeretni fogom. De az is biztos, ha a kettő közül legalább egyikük lány lenne, nem vállalnánk már harmadikat.

Ja, és nem tartom magam ezért beteges gondolkodásúnak.

Azert egyet sem.

Ket fiunk van, egy gyerek meg biztosan lesz. A ferjem szeretne lanyt, nekem uganug mindeg, ahog az elso kettonel.

Mi harom gyermeket szeretnenk, ezert vallalunk harmat, nem azert, hogy legyen esetleg lanyunk is.

Sot, en fogadni mernek, hogy a harmadik is fiu lesz, mert ugy erzem, hogy nekem nem lesz lanyom. Ha igen, akkor ugyanugy varni es szeretni fogjuk.

Nekem is van ismerosom, ahol azert lett negy gyerek, hogy legyen lany is. Vegul sikerult, de nem ertem miert.

Sem szeretetuk, sem turelmuk, sem eszuk, vegul penzuk sincs 4 gyerekhez eleg. Az elsot meg szerette az anyja, o okos, ertelmes, iskolaba jaratja, szep ruhai vannak, anyagilag szinte csak neki sporol. A tobbi harom meg no, mint a gomba. Szemtelenek, butak, a ket kozepsot mar kicsaptak az iskolabol, valtaniuk kellett, ott a kollegiumbol tanacsoltak el oket, tinik, de mar most rendszeresen isznak, mindent eladnak, amit a hazukban talalnak, de loptak is mar, mert semmire sem kapnak penzt soha, ugyanakkor erkolcsuk sincs, hiszen az apjuk is alkoholista, az anyjuk nem foglalkozott veluk. Szo szerint pici koruktol kezdve kiengedte oket reggel es este megnezte, hogy hazaertek-e. A negyedik gyerekkel nem tudom, hogy mi lesz, bele sem merek gondolni.

Jobb lett volna talan, ha masodikra sikerul a lany, ket gyereket esetleg sikerult volna ugy nevelniuk, hogy jo legyen. A ket kozepsot csak selejtkent tartjak szamon, mert nem azok lettek, aminek terveztek oket.

Ezert irom, hogy csak az vallaljon gyereket, aki gyereket szeretne nevelni es eltartani, valamint szerelni, ne az, aki fiut, vagy lanyt szeretne, mert lehet, hogy epp az ellenkezo lesz es nem fogja megerdemelni, hogy emiatt induljon hatrannyal az eletben.