Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond? Szerintetek így van anyukák?

Én is úgy látom, hogy ez igaz!

Nekem van egy 2,5 éves lányom meg egy nálam 6 évvel fiatalabb húgom,aki még anyuékkal van, rajtuk látom igazán. Míg nálunk a nagy gondot a hisztikorszak jelenti, náluk az életpálya kezdése a fő probléma. Azért szerintem nem mindegy. És anyagilag is többet jelent egy főiskolára járó huszonéves diák, mint egy napi 4-5× fél adag hamit legyűrő, esetleg még pelenkás 2-3 éves.

Igen, van egy 11 éves fiam és egy 20 hónapos lányom.

És a kiadások is nőnek.

Akinek gyereke van,az élete végéig nem szabadul meg a gondoktól! Ha valami gondjuk,bajuk van ő is éppenúgy aggódik értük,mint kiskorukban. Akkor is,ha nem tudja a gondjaikat megoldani.

Az pedig,gofy a saját gyerekkel mennyi gond lesz nagyobb korában,legjobban a szülőtől függ. Ha picinek nem szoktatja rendre,rendszerességre,ha nem tanítja meg neki,hogy mit szabad,mit nem,enged a hisztijének,akkor a dackorszakban kezelhetetlen lesz. Ha nem tanítja meg már korán arra,hogy neki is vannak kötelességei,akkor később sok konfliktusuk lesz.

A rossz társaságtól is elkell tiltani őket! Nem 13 évesen engedni bulizni,inni stb.

Ha a szülő következetes,megérteti a gyerekkel az álláspontját,akkor,ha lázad is,de nem lesz kezelhetetlen!

Fegyíelmezni verés nélkül is lehet. A szép szó többet ér a legtöbb esetben.

Én most helyette válaszolok.A 11 évessel a nehezebb.Már csak azért is,mert sok közöttük az idő és nem társaság egymásnak a 2 gyerek.

A nagyobbnak sokkal fontosabb gondjai vannak,a másik nem, a buli, a tanulás, az iskola,az önállósodás,és még úgy is érzi,hogy el van hanyagolva,hogy elárulták.A kicsivel "semmi gond" nincs.Minden percét élvezd,hogy ragaszkodik hozzád.A gyerek nem a Tied,csak kölcsönkapod 18 évre,amiből az első 3 a legkönnyebb és a legszebb.És nagyon gyorsan elmúlik.