Mit gondolsz az abortuszról?

Hasonló tapasztalatom, nekem is volt már. Harmadik gyermekünkkel voltam várandós. Tervezett , várt baba volt a pocimban, velem madarat lehetett fogatni. Ám mivel előző két babámmal cukros voltam, ezért ugye a harmadikkal automatikusan cukrosként voltam számon tartva. Szóval, 13 hetesen irány a kórház, háromnapos cukor profilra. Meg volt a felvétel, vártam az ebédet. Mint cukros kiárólag azt ehettem amit ott adtak és egy óráig meg kellett ebédelnem, mert ilyenkor szigorú időbeosztás szerint vannak az étkezések. Negyed kettőkor, még nem kaptam ételt. Fél kettőkor kimentem megkérdezni, hogy az én ebédem hol marad, mire a takarítónő epésen odavette, hogy az olyanoknak mint én, nem jár ebéd. Kérdeztem, hogy ugyan miért nem? Mert a küretesek nem kapnak. Jött a válasz lekezelően. A cukrosokkal foglalkozó nővér akkor ért oda, mindent hallott. Utána megkaptam az ebédet és a többi étkezésre is időben érkezett az ennivaló. Viszont azt a megalázó hangsúlyt, nem felejtem. Én soha nem vetetném el a gyermekemet, de megértem, ha valaki olyan helyzetbe kerül, hoy megteszi. Azoknak a nőknek elég a lelkiismeretükkel megküzdeni. Viszont én is láttam olyan asszonyokat, akik úgy jártak abortuszra, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Szinte mindig arra hivatkoznak, hogy nem bírják a gyógyszert, meg nem futja rá. Az óvszert meg a férjük nem bírja, meg különben is, milyen dolog már az. Na ezt a fajta abortuszost én is megvetem.

senki ne mondja, h soha! en is ezt mondtam. terhes is lettem kimondhatatlan volt az orom.. de aztan kiderult, h meghalt az embrio 10 hetesen...irany a doki terhessegmegszakitas. szornyu erzes, snekinek nem kivanom. probaltam elozoleg tajekozodni, h hogyan is tortenik ez. erre midnen topicban azzal talalkozok h gyilkossag stb. senki nem gondol azokra akiknek onszantukon kivul van ra szuksege???