Szeretnénk gyereket, de félünk bevállalni. Mit tegyünk?

figyelj, míg nem éled át a szülést és a kialvatlanságot, addig úgyis félni fogsz tőle, szóval ilyen alapon várhatsz míg meg nem zöldülsz. Én is féltem a kialvatlanságtól, imádtam lustálkodni. Hülyének néztem azt, aki azt mondta, hogy megszokta. Aztán én is megszoktam, sőt, úgy érzem, nem alszok sokkal kevesebbet, mint előtte. Éjszaka már félálomban, rutinszerűen kelek fel, megnézem az órát is, de reggel már nem emlékszem rá, hányszor keltem fel csitítani a kisfiamat.

Én bizony egy percig sem várnék tovább a helyedben, főleg, ha tényleg babát szeretnél.

Azt kell eldönteni, hogy mi a fontosabb. Amíg a felsővezetés és a hétvégi szunyák jobban kellenek, addig ne vállaljatok!

Viszont így meg lehet, hogy kicsúsztok az időből... (Bár nem tudom hány évesek vagytok.)

Az is tény, hogy akik hosszú éveken át tablettával védekeznek, azoknak nem/sem jön össze egyből. Van, akinek a ciklusa sem jön helyre akár egy vagy több évig. Aztán ha van ciklus, akkor sem biztos, hogy elsőre összejön... Szóval ezt is vegyétek számításba...

Remélem sikerül jól dönteni!

A gyerek vagy becsúszik vagy valaki vágyik rá.

Maga a terhesség is igen nehéz, és sokan azt mondják gyönyörü, de azért sok sok dolog nem is olyan szép benne. az egyetlen ami szép a végeredmény.

Elején egy hormon özön ér el, és agyon aggódod magadat iszonyat félemeid lesznek. erre jöhet pl görcsök vérzés stb...(ezeknek nem kell veszélyesnek lennie de félemetesek még ha semmi problémát nem okoznak). aztán nekem a második trimeszterben iszonyat görcseim voltak ülve és fekve. a harmadik trimeszterben pedig már nagy voltam nehéz és levegöt is alig kaptam, majd jött egy ronda terhességi kiütés amitöl vakaróztam de iszonyatosan és gyógymod nincs rá. majd túlhordtam a gyereket és minden nap egy örökkévalóságnak tünt. aztán nagynehezen beindult a szülés ami gyorsan de nehezen ment, de a végeredmény nagyon szép és mindent megért.

De a gyerekvállalás olyan mint egy nehéz munka csak itt nincs pihenö. Mikor a munkahelyeden kiakadsz akkor arra gondolsz hogy nem baj jön a hétvége vagy nem baj haza megyek kialszom magamt. itt ilyen nincs. itt minden pillanat a gyerek.

De ennek vannak jó részei, még csak az elején járuk 2 honapos babával de már most sok boldogságot hozott, pedig még nagyon picike.

Szóval gondoljátok végig.

Az igazi boldogság akkor jön el az életedben, amikor már lesz baba. úgy fogsz visszagondolni, hogy eddig hogy élhettünk gyerek nélkül? Olyan üres volt addig az életünk.

Ezt most még nem érezheted, mert még nem tapasztaltad meg, hogy milyen az, amikor VAN! Neked kell érezni, hogy mennyire vagy felkészülve, hogy megváltozik az életed. Minden fájdalmat és fáradságot feledtetni fog, ha már lesz gyereked. Én szülés után 3 évig álmodtam azt rendszeresen, hogy szülök. Nem volt könnyű szülésem, mégsem erre emlékeztem. Szerettem volna még harmadik babát is, nem jött össze.

A döntés a ti fejetekben van, itt csak a saját véleményünket írjuk le, amivel vélhetően támogatunk, hogy jó döntést hozzatok. Nekem nagyon repülnek az évek, de visszaforgatni nem tudom az idő kerekét. Nagyobb fiam 20 éves, a kisebb 10. Lassan az unokát várhatom:))

első vagyok. Kicsit ellentmondást írsz:

1. 5 év tervezés után tuti nem jönne gyorsan

2. min. 1 év, míg kineveznek, de én a hleyedben nem lennék olyan gyökér (bocsi a kifejezésért), hogy kineveznek, aztán meg a vezető pozícióból lelépek. Ha kineveznek, akkor illik is bizonyítani, hogy megértél a feladatra, amelyet rádbíztak, tehát min. 2-3 évig még mindenképpen abban a pozícióban kéne maradj, mielőtt szülnél, hogy megmutasd, nem hiába neveztek ki. Akkor meg már 8 éve fogtok várni a babára.

Nem akarlak se rá, se róla lebeszélni, ilyen helyzetben én is kivárnám a kinevezést,de másnap onnan nem léphetsz le, mert akkor a főnökeid elgondolkoznak azon, hogy valóban a megfelelő embert nevezték-e ki arra a pozícióra.

Ha minden feltétel adott és már 5 éve vágyok a babára akkor vágjatok bele, mert nem biztos, hogy olyan hamar összejön, mint ahogyan gondoljátok, és te nehogy kifuss az időből.

Én sem lépnék le a kinevezés után, az nem lenne szép dolog.

Remélem jó döntötök!