Akinek problémája van a védőnőjével, annak konkrétan mi lenne az?

Sorolom:

- elavultak az ismeretei

- leszólta a választott neveinket, pedig ehhez aztán semmi köze

- állandóan az aloe verás cuccait akarja eladni nekem

- ápolatlan

Pozitívum:

- mivel nem vettem tőle aloe verás cuccot, hónapok óta felénk sem néz

21:10 de egy hülye védőnő ez.

Nekem csak az a problémám, hogy nem ad időpontot és mindig csomót várni kell. Az előzővel még ennyi bajom sem volt.

Nekem semmi, mert nincs! :-) Kirúgták aki volt, most helyettesíti valaki, de nem tudom ki. Nem is hiányzik.

Ha kérdésem van, ott vannak a barátnők, meg ez az oldal.

Akit kirúgtak annál problémám ezek voltak:

-igénytelen volt

-eljött a 2 hós státuszra, de nem hozta a papírt, mondta menjek be másnap, ekkor nem volt ott. Majd másnap ismét mehettem

- Soha nem adott egy értelmes tanácsot

Kb ennyi, de már el is felejtettem !:-)

Szintén sorolnám:

-Semmi közöm a magánéleti problémáihoz, mégis mindig azokat kell hallgatnom.

-Akármit kérdezek (noha azt sem túl sűrűn), akkor lehet, esetleg, talán, majd megkérdezem az orvost válaszokat kapok.

-1 hós státuszra nem hozott mérőszalagot, mondván, majd én megmérem a gyerek fej-, és mellkaskörfogatát.

-Bár van gyereke, mégis úgy érzem, nekem kéne tanácsokat osztogatnom őneki.

-SOHA (sem a terhességem idején, sem most) meg nem kérdezte, hogy hogy vagyunk, kell-e valami, akármi.

-Megnyugtatni nem tud, inkább mindig negatív példákat hoz fel, ami első babás anyukaként elég idegtépő.

Pozitívum:

Ugyanaz, mint az elsőnél. Megkértem, hogy ne jöjjön ide hetente, mert semmi szükség rá, azóta (kb. 5 hete) nem láttam.

Meg még annyi, hogy felénk lakik, és a doki által felírt recepteket beadja, nem kell elmennem értük.

Nekem csak annyi, hogy sosem ér ide a megbeszélt időre. Kedden is fél 11-re vártuk, 11-kor még sehol nem volt. Viszont az én fiam akkor már aludni szokott délelőtt, így megkapta a tízórait és leraktam aludni. Fél óra múlva érkezett, és még ő volt felháborodva hogy nem keltem fel a gyereket, hogy megnézhesse.

Hát így járt.

Hozzánk már szerencsére nem jár, de nem bírtam én sem a minéket. Azzal kezdte, hogy ha ő feljön, akkor a kutyát tüntessem el, mert ő fél a kutyáktól (tacskónk van amúgy). Az neki nem volt elég, hogy valaki megfogja a kutyát (aki amúgy csak megszagolni akarta, semmi mást), neki az volt a heppje, hogy ne is lássa az állatot. Pedig nem hiszem, hogy mi vagyunk az egyetlen család, ahol kutya van.

A másik az, hogy ő meg, bár idősebb volt, de mégis számomra túlságosan modern. Ezzel még nem is lett volna bajom, de hát ha egyszer csőlátása volt... Egy fikarcnyit sem volt rugalmas, sőt, ha én valamiben eltértem attól, amit ő mondott, akkor majd' szívrohamot kapott, pedig azért ezek nem voltak nagy eltérések. Ilyesmi, hogy mondta, hogy na, most már adhatok almát a gyereknek, én meg mondtam, hogy már két napja eszi, és ezen teljesen kiakadt. Igazából azt nem bírta elviselni, hogy én nem csak tőle tájékozódom, hanem máshonnan is. Pedig nekem eszembe sem volt csak arra szorítkozni, amit tőle hallok.

Eleinte idegesítettek ezek a dolgai, de most már úgy vagyok vele, hogy ha lesz még egy gyerek, akkor amit a védőnő mond, az egyik fülemen be, a másikon ki.