Mit tennétek a helyemben, ha babát várnátok?
Előre szeretném leszögezni, hogy csak olyan válaszadók írjanak, akik tudnak normális hangnemben tanácsot adni, mert a beszólásokra most nincs szükségem! Köszi.
A "problémám" valójában nem is probléma. 22 éves vagyok, a nyáron államvizsgáztam. A párommal már 6 éve együtt vagyunk, szeretjük egymást, terveztük a családalapítást, stb. A gond csak az, hogy nem most, nem ilyen hamar. Fogamzásgátlót szedek, folyamatosan, rendszerrel, sosem hagyok ki egy tablettát sem, erre mindig kényesen ügyeltem és az évek során már rutinná is vált.
Rutin vizsgálatra mentem a nőgyógyászomhoz, mert éreztem, hogy valami nem olyan, amilyen addig volt és a menstruációm is késett pár napja, ezért még nem aggódtam, mert tudom, hogy előfordul az ilyen. A doktor gratulált és elmondta, hogy kismama vagyok.. Körülbelül 8 hetes. Ami igen, azt jelenti, hogy az előző havi menstruációm még normálisan jelentkezett, közben pedig szedtem a tablettát. Ezt elmondtam az orvosnak is, aki azt mondta, hogy látott már ilyet, valószínűleg legyengült az immunrendszerem és nem reagált kellően a gyógyszerre, így nem volt olyan mértékű hatása és teherbe estem. Nem tudtam, hogy örüljek, vagy sírjak.. Nagyon családcentrikusnak érzem magam, a párom is az, imádjuk a gyerekeket, de ez annyira hirtelen jött, hogy azt sem tudtuk merre kapkodjuk a fejünket. A párom már évek óta dolgozik, én is kaptam munkát a diplomám megszerzése után hál istennek szinte rögtön. Nem élünk rosszul, albérletben lakunk. Nem szeretném elvetetni a babámat, de nagyon félek, hogy erre még nem vagyok felkészülve, mert a barátom folyamatosan arra biztat, hogy nyugodjak meg, mert nem lesz semmi gond. Szeretném, ha a gyermekem megszületne, csak nagyon hirtelen jött ez a szituáció az életünkben, én pedig 100%-ig fel szerettem volna készülni, mielőtt babánk lesz. Ti mit csinálnátok a helyemben?
Nagyon jól esnek ezek a sorok, amiket írtok, köszönöm szépen:)
Az orvos azt mondta, hogy teljesen normálisan fejlődik, folyamatosan figyelni fogja, de szinte biztosnak tartja, hogy nem lép fel semmi gond a gyógyszer miatt. Természetesen, mióta tudom, rögtön abbahagytam.
Igazából, én sem tudom, hogy "mi a kérdés?" mint írta pár válaszoló, hiszen tényleg nem akarom és nem is bírnám elvetetni, csak kicsit bepánikoltam, azért mégis gyökeresen megváltozik az életünk és jó akarok lenni.
válasza: válasza:Az biztos, hogy gyökeresen megváltozik az életetek. Mi azt szoktuk mondani, hogy nyomtunk rá egy RESET gombot, ahogy megszületett a kisfiunk. Soha nem lesz már olyan semmi, mint régen, de ez így van rendjén.
Az ösztöneidre hallgass, és nagyon jó ANYA leszel! (És persze annak is megvan a maga előnye, hogy fiatalon leszel anyuci. Köztetek nem lesz akkora "generációs szakadék", mint köztünk, a 34 év korkülönbséggel.)
válasza: válasza: válasza:Lehetsz jó anya attól, hogy 22 vagy:)
Én és a párom másfél éve voltunk együtt amikor kopogtatott a gólya(más tészta, hogy már akkor 6 éve nagyon jó barátok voltunk). Én sokk-párom meg kiugrott a bőréból...de megtartottuk, mert én sosem tudtam volna elvetetni, párom sem akarta.
Szülők nem is tudták a 12.hétig, a bejelentés aztán nagy vihart kavart...apám őrjöngött, a többiek boldogok voltak:)
Ma már 11 hónapos a csajszi (illetve lesz 16án), de nagyon jó:) Jó anya, Jó apa vagyunk a gyerek pedig iszonyat kiegyensúlyozott, olyan mint egy angyal:) csak mindig félek, hogy kinőnek a szárnyai és elrepül:))
Nekem volt lakásom pesten, de leköltöztünk vidékre a baba miatt (jobb levegő- én is férjem is asztmás...ajjj szóval necces)...úgyhogy msot anyóséknál élünk, de jó...nagyon jó:)
Párom jövőre diplomázik...mester képzésen, én meg alapon...ő informatikus-én közgazdász-rendezvényszervező:) Levelezőn voltunk, de én átkértem magam nappali egyénire, hogy hamarabb végezzek:) Úgy tűnik sikerül is:))Amúgy dolgoztunk-dolgozunk mindketten, én már 17 éves koromtól, párom meg az egyetem mellett kezdzte (ő is 17 éves korától...ez most más, ne nézzetek furán miért kezdte ilyen korán...nem szuperzseni, csak na mindegy:D)
Úgyhogy jövedelünk van, a gyereknek pedig lelkileg is 100%os biztonságot tudunk adni.
Jövőre költözünk Japánba, mert párom kapott egy ilyen ösztöndíj szerűséget (ami mégsem az)...oda várjuk majd a következő babát is...reméljük:)
válasza: válasza: válasza: válasza:Ez nem kérdés, csak szeretné velünk megosztani a félelmeit.
Én nagyon gratulálok nektek és irigyellek titeket!
Biztosan minden rendben lesz, főleg hogy a párodis ilyen jól fogadta. Összefogva minden jól fog alakulni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!