Mit tennétek a helyemben, ha babát várnátok?
Előre szeretném leszögezni, hogy csak olyan válaszadók írjanak, akik tudnak normális hangnemben tanácsot adni, mert a beszólásokra most nincs szükségem! Köszi.
A "problémám" valójában nem is probléma. 22 éves vagyok, a nyáron államvizsgáztam. A párommal már 6 éve együtt vagyunk, szeretjük egymást, terveztük a családalapítást, stb. A gond csak az, hogy nem most, nem ilyen hamar. Fogamzásgátlót szedek, folyamatosan, rendszerrel, sosem hagyok ki egy tablettát sem, erre mindig kényesen ügyeltem és az évek során már rutinná is vált.
Rutin vizsgálatra mentem a nőgyógyászomhoz, mert éreztem, hogy valami nem olyan, amilyen addig volt és a menstruációm is késett pár napja, ezért még nem aggódtam, mert tudom, hogy előfordul az ilyen. A doktor gratulált és elmondta, hogy kismama vagyok.. Körülbelül 8 hetes. Ami igen, azt jelenti, hogy az előző havi menstruációm még normálisan jelentkezett, közben pedig szedtem a tablettát. Ezt elmondtam az orvosnak is, aki azt mondta, hogy látott már ilyet, valószínűleg legyengült az immunrendszerem és nem reagált kellően a gyógyszerre, így nem volt olyan mértékű hatása és teherbe estem. Nem tudtam, hogy örüljek, vagy sírjak.. Nagyon családcentrikusnak érzem magam, a párom is az, imádjuk a gyerekeket, de ez annyira hirtelen jött, hogy azt sem tudtuk merre kapkodjuk a fejünket. A párom már évek óta dolgozik, én is kaptam munkát a diplomám megszerzése után hál istennek szinte rögtön. Nem élünk rosszul, albérletben lakunk. Nem szeretném elvetetni a babámat, de nagyon félek, hogy erre még nem vagyok felkészülve, mert a barátom folyamatosan arra biztat, hogy nyugodjak meg, mert nem lesz semmi gond. Szeretném, ha a gyermekem megszületne, csak nagyon hirtelen jött ez a szituáció az életünkben, én pedig 100%-ig fel szerettem volna készülni, mielőtt babánk lesz. Ti mit csinálnátok a helyemben?
Megtartanám a babát, és elkönyvelném annak a dolgot, hogy ennek most kellett történnie:)
Sok boldogságot!
Nem tudok okosabbat írni, mint az első válaszoló!!!
Legyetek boldogok!
Nyugodtan vállaljátok be a babát, meglesz mindene :)
Ha szeretet van, minden más is lesz, nem kell félnetek.
Mi sokkal "rosszabb" körülmények között vállaltuk be a gyerekünket, és most ő a legnagyobb boldogságom.
Ha jó kapcsolatba születik a gyerek, annál több nem kell neki, hidd el.
Én boldogan bejelenteném a családnak,szép karácsonyi ajándék lenne.
Egy kisbabára még akkor sem lehet 100%-ban felkészülni,ha tervezett.Nyugodj meg,örülj.Ezt a sors akarta így.
Gratulálok
Én is megtartanám. Ha korábban ismertem volna meg a páromat, akkor én is előbb szültem volna, mint 34 év... kicsit sajnálom, hogy így elhúzódott a dolog, de ez van. Nekem ezt dobta ki az élet gépe.
Legyetek nagyon boldogok!
Egyébként csak úgy halkan megjegyzem, hogy 100%-ig nem lehet felkészülni a gyerekre. Úgyis minden akkor "szakad" a nyakadba, az anyaság jó és rossz oldala is, amikor megszületik a gyerkőc, erre effektíve felkészülni nem lehet.
Tehát most az a kérdés, hogy megtartanám-e vagy elvetetném? :) Én tuti megtartanám. Ha a doki azt mondja, hogy a gyógyszer miatt nem lehet semmi gond, akkor nem tudnám elvetetni. Lehet, hogy kicsit korán jött, de ahogy olvasom, ti mindent megtettetek, hogy ez ne következzen be. Ez már a sors. Felnőtt emberek vagytok, a saját lábatokon álltok, szeretitek egymást, szerintem jó családba érkezik a baba! :) Lehet, hogy most hirtelen van ez az egész és úgy érzed nem tudsz a helyzettel mit kezdeni, de hidd el, ahogy telik az idő, elkezd mocorogni a pocidban a baba, úgy fognak előjönni az anyai érzések is! Van rá 9 hónapod! :D Sajnálom, hogy így alakult, de ne ess kétségbe! A párod szeret, majd meglátod, hogy megbirkóztok a nehézségekkel! Viszont ha elvetetnéd, szinte biztos vagyok benne, hogy nagyon rövid idő alatt nagyon-nagyon megbánnád!!! Végy egy nagy levegőt és képzeld el, hogy anya leszel! Egy kis élet kezdődött a testedben, aki már nagyon vágyott hozzátok. Mikor világra hozod a gyermeked és átölelheted, a szemébe nézhetsz, te leszel a világon a legboldogabb és eszedbe sem fog jutni, hogy milyen nagyon megijedtél, vagy ha eszedbe jut, akkor már csak mosolyogni fogsz! Persze lesznek jobb és rosszabb napok, de a gyermeked mosolya mindent szebbé tesz! Nekem már 2 éves múlt a fiam, bizony van, amikor olyan rossz, hogy legszívesebben földhöz vágnám, de mikor hozzám bújik, átölel, megpuszil, minden mérgem elfelejtem! Az anyagiak miatt pedig ne aggódj, úgyis megoldjátok! A párodnak van munkája, még neked is, gondolom a családotok is tud majd segíteni. Sokan vannak, akiknek sokkal rosszabb helyzetben érkezett a baba, mégsem bánják egy percig sem!!! :D
Nagyon boldog babavárást kívánok neked, nyugodj meg, minden rendben lesz és fantasztikus anya leszel!!!
Ha nem akarjátok elvetetni, akkor mi a kérdés?
Egyébként ennek nagyon örülök.
Az meg hogy bizonytalan vagy, hogy jó anya leszel-e, akkor is előjött volna, ha már tervben lett volna a baba. Ezen szerintem minden kismama átmegy.
Persze, hogy JÓ ANYA LESZEL!
Gratulálok!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!