A férjem nem tudja örül-e a babának. Többi lent.?

"de majdnem abba az irányba megy, "

Nem, drága, már rég ott van.

Egy masszív alkoholistával élsz és még mentegeted.

Abból, amit leírtál, nekem nem úgy tűnik, hogy a férjed annyira akarja ezt a harmadik gyereket (az előző házasságból való meg a közös 2 éves után). Anyagilag is bizonytalan pályán mozogtok, ráadásul ő a saját fizuját elszórja piára meg felesleges holmikra.

Értem én, hogy munka után 2 órán át egy tündér a gyerekekkel, csak aztán utána benyakatl sört, bort, pálinkát meg amit talál - és ez a helyzet simán rosszabbodhat.

Szóval, leegyszerűsítve: lóvé kevés, a férj alkoholista és nem igazán örül az újabb gyereknek.

Lobognak a red flag-ek, vedd már észre. Ilyen helyzetbe akarsz te újabb gyereket szülni???

12, de hát olyan rendes ember, szereti a gyerekeket, mintaapa, csak este vedel...

Kérdező, neked nem három, egy se kellett volna.

Tényleg nem értelek. Egy éve is ivott, akkor is ott volt a másik gyerek, akkor sem volt elég nagy a lakásotok, mi a fenéért terveztetek még egy gyereket? És most, hogy összejött, hogy a bánatba jut eszetekbe olyanokon aggódni, amiken eddig nem tettétek? Most már nyugodjatok le szépen mindketten, és örüljetek, mert minden a terveiteknek megfelelően alakul.

És amiatt, hogy nem agresszív, ne aggódj, majd lesz, ahogy szépen lassan elissza az összes agysejtjét. Végignéztem a szomszéddal, Katicám szerelmemből 10 év alatt eljutottak a büdös retkes k-ig.

Ja, marha jó apa lehet, aki elissza a gyerekei elől a pénzt.🙄

Tudom, miről beszélsz, én is lettem volna ilyen hülye. Életem nagy szerelme pont ilyen alkesz volt. "Bolond" volt részegen, józanul, nem volt különbség. Nem volt agresszív soha, valahogy csak azokat az alkeszokat divat elítélni. Volt már egy gyereke, én is azt gondoltam, tökéletes apa. Akartam közöset. Csakhogy én 18voltam! Te is annyi vagy? Mert akkor értem a gondolkodásod. Nem mondom, hogy jó, hogy nem lett tőle, mert azért mégiscsak volt egy olyan idealista elképzelésem, hogy az embernek szerelemből legyen (nekem nem abból lett végül, de attól függetlenül imádom!), de hogy nem vele neveltem volna fel, az is biztos. Most még csak esténként iszik, de nem lesz ez mindig így. Jó hülye vagy, hogy egy második gyereket is bevállaltál vele.

Kamu! Tudod, hogy egy alkoholista, van közös gyerek, alig jöttök ki,anyagi problémák, de 1 éve próbálkoztok a babával.

Most ez vagy kamu, vagy te vagy a világ leghülyébb nője,már bocs...

Megértem az érzéseid, nem vagy egyszerű helyzetben. Iszonyatosan nehéz lehet végig nézni amikor egy ember függővé válik és te tehetetlen vagy. Amit viszont tudnod kell, hogy egy függőséghez hasonló pszichológiai problémán akkor segíthetsz, ha a másik fél is akarja, ha ő tényleg látja a problémát és meg akar változni. Minden más esetben (sajnálom, tudom hogy ez kemény) annyit tehetsz, hogy magadat véded, illetve jelen esetben a rád számító picikéket is. Jelen pillanatban a férjed nem terhelhető, valószínűleg érzi a tettei súlyát, de nem képes mindezzel együtt élni és ez baj, ha belátja a problémát akkor szakértő segítségre szorul, ha nem akkor viszont az állapota egyre inkább romolhat még végül hazugságokba torkollik és megkárosít titeket vagy valamilyen módon magát. Egyik esetet sem szívesen hagynám, hogy végig nézze a gyermekem. Én azt tanácsolom hogy keress támogató csoportokat magad számára, olyanok közösségét akik már átéltek ehhez hasonló helyzetet így mélyebb betekintést kaphatsz az egész folyamatba és nem utolsó sorban erősíthetitek egymást. Ha jó viszonyban vagytok akkor a családod, barátaid segítsége sem elvetendő, nagyon nehéz út vár rád.

Alapvetően szerintem itt mindketten érzitek, hogy nem a lakás nagyságával van a probléma, két és fél szobás lakásnál kisebben is neveltek már három gyereket (nah nem azt mondom hogy hiper kényelmes), de egy ilyen kapcsolat rengeteg probléma forrása lehet, így én elsődlegesen azzal foglalkoznék.