Mit csináltok, ha elegetek van mindenből?

"Mindenben kiveszi a részét(gyereknevelés és háztartás) "

vs.

"A férjem kimaradhat, amíg akar. Mondhatja, hogy "nem tudom elaltatni" és lefeküdhet aludni."

Ez így nagyon nem jó. Tudom, hogy sok anyának az a hitvallás, hogy mivel ő "úgyis otthon lógatja a lábát 3 évig, a férj aludja csak az igazak álmát minden éjjel, hisz Ő DOLGOZIK!!". De ez nem normális dolog, nem jó felfogás. Nálatok sem működik, hiszen félév nemalvásnak itt az eredménye.

Igenis, legalább hétvégén altassa ő a gyereket, kelljen fel hozzá ő éjszaka, legyen ébren hajnal 4-től vele, ha kell.

Cigizz és igyál meg egyet.

Menjen haza férjed vele vagy fogd magad, közölt a férjeddel, hogy ma ő alpatja mert te elmész és majd jösz.

Persze előtte próbálj vele normálisan beszélni.

Elmúlik és te is túl fogod élni!

Idővel jobb lesz és majd más problémák lesznek.

Ameddig rossz alvó azt csak túl élni lehet. Nekem eddig az altatás okozta a legnagyobb nehézséget, legtöbb stresszt. Most hogy már a dackorszak közepén vagyunk ígyis ezt gondolom.

Nekem szerencsére már jó alvó és sokkal könnyebb így az élet. Nem tudom hogy mi találtuk meg a számára a megfelelő altatást (egyedül a kiságyban) vagy magától alakult ez nála ki. Előtte ringatva, babakocsiban mindent próbáltunk de végig ordította és konkrétan álomba sírta magát, szörnyű volt.

Nálunk férjem ugyanúgy kiveszi a részét. Amúgy nem tudom, hogy szoktál altatni illetve mennyi ébrenléti idő után teszed le, de nálunk az altatásokat nagyon megkönnyítette az időablak szerinti altatás. Tehát egy x hónapos baba y órát tud kb fent lenni. És annak a végén tettem le. Persze van, hogy többet vagy kevesebbet bírnak. Reggel pl kevesebbet este pedig többet.

Az is lehet, hogy éppen készül eldobni egy alvást és azért nehéz az esti altatás, vagy az utolsó alvás nagyon hosszú. Akkor érdemes belőle kelteni. Hátha könnyebb lesz.

Illetve mikor szepa meg mozgásfejlődés volt és kisfiam az istenért sem akart elaludni, akkor azt vallottam, hogy 20 percig altatok. Utána levittem jászani egy 15 percre. Addig megnyugodtam én is. Majd újrakezdtem. Azt mondogattam magamnak, hogy egyszer úgyis elalszik :D. Amúgy egyél nyugodtan mikor ébren van a babád, már ha elvan játszószőnyegen és tudsz úgy enni. Neki is jó, ha látja. Segíti a hozzátáplálást.

Két gyerekem van, a nagy 2,5 éves, a pici 10 hetes. Hát nehéz megtalálni a kieresztő pontokat, az tény, de meg kell.

Ami nekem nagyon sokat segít, az a mindennapos séta. Akkor is, ha -3 fok van kint. Érzem magamon, hogy feszültebb vagyok, ha egy napi séta kimarad. A másik a reggeli magnézium. Szintén érzem magamon már dél körül, ha elfelejtettem bevenni. A harmadik, hogy legyen fixen te időd. Napi fél-egy óra, amivel tervezni tudsz, amikor tudod, hogy a gyerek jó kezekben van, te pedig azzal foglalkozol, amivel akarsz. Ezen felül nekem a heti bevásárlás egyedül is egy kis kikapcs, plusz 3-4 hetente beiktatok egy-egy barátnőzést, mozizást, vagy amihez kedvem van és ami befér két szoptatás közé jelenleg. A nagyobb mellől már simán eltudtam menni egy éves kora körül egy éjszakára a barátaimmal "bulizni" és csúnya ez, de egyszerűen kizártam mivan itthon, megoldotta a férjem. Kb. 4-5 havonta volt egy ilyen alkalom, nagyon kellett. Reset gomb.

Fontosak ezek szerintem (persze mindenki másban találja meg a reset gombját), hogy ép elméjű anyukája tudj lenni a gyerekednek.

Egyébként nekem a babakor a legnehezebb. A 2,5 évesem a dacos hisztijeivel együtt sem annyira megterhelő nekem lélekben, mint egy baba vígasztalhatatlan sírása napról napra. Ki kell szakadni néha.