Van még itt olyan, aki megbánta hogy gyerekkel vidékre költözött?

Mi is városból (megye székhely) költöztünk ki videkre. Nem tanyára! Azért szerintem a vidék (falu) és a tanya között is óriási különbség van.

Hát, én az elején nagyon dühös voltam az egész helyzetre. Hasonló okokból jöttünk ide, mint a kérdező. De kezdem megszokni illetve sokat úgyse tudok jelenleg tenni a helyzettel, bár gondoltam már arra is, hogy el kéne adni a házat és vissza menni. Itt nem ismerek senkit, a rokonok messze vannak, munkalehetőség semmi, viszont cserébe el férünk, vannak állataink, nagy udvar, kert. A gyerekeknek szinte saját játszó, nyáron medence. Tipikus valamit valamiért a dolog.

De a szívem mindig is a városé lesz, ahol éltem.

Mi Budapesten élünk, de ahogyan a "budapestiek elítélik a vidéket", úgy úgy látom, ez fordítva is igaz :) BP ugyanis nem csak panelrengetegből meg a Hungárián belüli bűzös-zajos területekből áll. Elég sok családi házas kerülete van, ahol többek között mi is élünk. Kert, medence nyáron, játszótér a gyerekeknek, 5 perc sétára az ovi, bölcsi (mindkettő jó, ahol hely is van, az ovi kétnyelvű is ráadásul, teljesen állami kereteken belül), száz játszótér és egyébként is csomó programlehetőség meg amúgy is pár saroknyira a buszmegálló, ahol éjszakai busz is jár, szóval na. Itt is mellettünk van egy parkerdő, csendes, nyugodt a környék, virágillat tavasszal meg amit mondtak a többiek. Állatok mondjuk valóban nincsenek, az utca végében van egy lovarda, épp elég, amikor a trágyaszagot idehordja a szél nyáron :D Saját állatot (macskán kívül) nem akartunk tartani egyébként sem, a kert meg elég nagy minden másra, amit szeretnénk.

Kérdező, nekem viszonylag sok ismerősöm van, aki első sorban anyagi okokból, mert a budapesti ingatlanok iszonyatosan drágák, kiszorultak agglomerációba, vagy még messzebb, vidéki városokba. Ők ha család volt, akkor inkább az ő közelükbe költöztek, mert legalább már az legyen ott, de amúgy nem teljesen saját döntésükből költöztek. A legtöbbjük úgy van vele, hogy megtalálja a pozitívumokat a jelen életében, de azért nem tökéletesen felhőtlen a boldogsága. Nyilván mindennek vannak árnyoldalai, Budapestnek is vannak, de azért ha te a jelen helyeden boldogtalan vagy, akkor azért érdemes beszélgetni a pároddal, hogy van-e bármi lehetőségetek ezen változtatni, mert hosszú távon ez mindenkinek a kárára válik.

Mi rengeteget gondolkozunk ezen a férjemmel, de akárhogy nézzük nem értjük miért jó agglomerációvan lakni (most mindegy hogy Budapest vagy megyeszékhely agglomerációjáról beszélünk)

Mi a fenének a kert, ha annyit ingázol, hogy soha nem jutsz el oda, hogy élvezni tudjad azt a kertet. Ráadásul inkább azzal is csak a munka van. Mi örülünk hogy egy 68 m2-és lakást úgy ahogy rendben tartunk, nemhogy még füvet kelljen nyírni, bokrot vágni, virágot ültetni, lehullott falaevelt söpörni, havat lapátolni stb...

Ha falun laksz reggel beállsz a dugóba, délután beállsz a dugóba. Egy zoknit nem tudsz venni helyben, mindenért be kell utazni a városba. Mindezt azért, hogy hétvégén robotolj a kertedben, hogy ne egy gazdzsungel legyen. Nem tudom megérteni hogy ez miért jó. Ráadásul ennyi embernek, és mintha mi lennénk a hülyék, hogy a város közepén szeretünk lakni lakásban.

Az árak meg, itt lakunk egy megyeszékhely közepén egy fullosan felújított panel lakásban. Ennek az árán egy kicsit lepukkantabb kádár kockát lehetne kapni valami 20 km-re lévő faluban. Ugyanennyi pénzből alapból alacsonyabb lenne a lakótér minősége, amit kapnék "pluszba" az csak a kert, meg hogy nincs falszomszéd. Ha kiszámolod, hogy ezért a pluszért 2 autót kell fenntartanod, sokkal magasabb a benzin költséged, mennyivel drágább fenntartani egy kertes házat és mennyi időd kiesik máris nem olyan jó deal kiköltözni a városból.

A csendről meg, szokták mondani, hogy "jajj hallod ahogy lehúzza a felső szomszéd a WC-t", szerintem sokkal kevésbé hallani és kevésbé zavaró a lefolyó zaja egy panelban, mint a 100 kutya folyamatos szinkron ugatása falun. A szomszédokat szinte sose halljuk, és a legendáktól eltérően fúrni se fúrnak minden hétvégén, hiszen nem kell mindig új kép a falra, míg falun mindig nő a fű, szóval garantáltan gyakrabban zúg ott a fűnyíró.

Itt a lakások egyik oldala az ovira/bölcsire és a körülötte lévő parkra néz, a másik fele meg a lakótelep kiszolgáló útjára, ami 30-as zóna, tulajdonképp csak célforgalom. Éjszaka nyáron kitárt ablakokkal tudunk aludni olyan csend van.

És hogy hol tudnak játszani a gyerekek? 5 perces sétatávon belül 4 játszótér van, parkos, autóval egyáltalán nem megközelíthető aszfaltozott járdák, ahol nyugodtan lehet kismotorozni, biciklizni, labdázni... Igen a gyerek mellett kell lenni, de a dugóban állás és a kerti munka helyett tudsz időt szánni arra, hogy a gyereked mellett legyél.

Minden itt van a szánkban, 15 perc séta a pláza, de ha színházba akarok menni is csak 15 percet kell sétálnom. Munkahelyem 10 perc séta, autót egy hónapban egyszer kell tankolni, csak bevásárláshoz, utazáshoz és nagyszülők látogatására használjuk.

Nekünk ez így tökéletes, maximum egy 87 m2-és lakásra cserélnék a szomszéd háztömbben, semmi másra.

Anno gyerekkoromban falura költöztünk megyeszékhelyről apukám munkája miatt, nyolc éves körül voltam. Én nagyon szerettem ott élni , mert én ilyen tipikus kinti kutyás macskás gyerek voltam 😁

Viszont anyukám sose tudtam megszokni, 40 év után is vágyott vissza a megyeszékhelyre.

Csak azt az egyet utáltam hogy nyolc évesen is 1/2 6-kor keltem hogy a 6:20-as busszal menjek az iskolába hogy beérjek 3/4 8-ra.

Később gimnazista meg egyetemista koromban meg azt utáltam hogy mindig figyelni kellett mikor van az utolsó busz, akármi szórakozóhelyen voltam vagy a barátnomnel aludni bent a városban.

Én összességében szerettem szerintem ez gyerektől is függ lehet a gyerekednek meg ez lesz a jo.

Viszont te is ember vagy te is fontos vagy úgyhogy ez közös dontes kell legyen de azért igazából költözni bármikor lehet nem kell olyan földhöz ragadtnak lenni.

Én most világvárostol 1 orara lakok külföldön, Így pont jó mert ha akarok bemegyek 1 h-ba telik viszont mégis nyugalom van.