A gyerek tényleg rohadt nagy teher?
Redditen olvastam ezt a kommentet:
"Egy teljesen kiegyensúlyozott ember idegeit is próbára teszi a 0 alvás, 0 szabadidő, hatalmas felelősség kombó. Ne tegyünk úgy, mintha a gyerek ne lenne rohadt nagy teher egy egészséges kapcsolatra nézve is. A hormonális változásokról nem is beszélve... Nőként előjöhet szülés utáni depresszió/ pszichózis, ha mondjuk egy ilyen elborult állapotban olyat mondasz/teszel, akkor onnan nehéz visszajönni még egy olyan kapcsolatnál is, ahol előtte teljesen rendben volt minden. Plusz ott van az az eset, hogy pl a gyerek speciális nevelési igényű, akkor még a megmaradt kevés szabadidőtök is rá fog elmenni. Ez pedig ha tetszik, ha nem, a legjobb kapcsolatokat is tönkre teszi."
De akkor nem is okoz boldogságot, hanem csak stresszt és feszültséget? Vagy a kettő nem zárja ki egymást?
Ez a te, mint szülő hozzáállásától függ. Ha csak a nehézségekre fókuszálsz, akkor egy besavanyodott szülő leszel, aki azt érzi majd hogy minden sz*rért a gyereke létezése a felelős - akit ő akart. De lehet ezt másképp is, hogy meglátjuk a nehezebb időszakokban a jót. Tudunk nevetni, örülni együtt a gyerekünkkel, akkor is, amikor mások már eret vágtak volna.
Rengeteg jó dolog is van a gyereknevelésben a nehézségek mellett. Plusz ez egy tanulási folyamat, önismereti és párkapcsolati utazás.
2-es, teljesen egyetértek!
Aki csak a rossz dolgokat veszi figyelembe, az nem igazán fogja élvezni a gyereknevelést.
Felneveltünk két gyereket voltak nehézségek de szülőnek lenni a legnagyobb boldogság az ember életében.
50 F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!