Miért mondják a szülők, hogy szükséges a gyereknek a telefon, ha nekik (nekünk) se volt?

Például ha egyedül megy a gyerek iskolába vagy iskolából edzésre, stb. Kollégáimnak a gyerekeinek is van telefon, hallom, mikkel hívják fel a szülőket. Teljesen fölösleges ügyekkel, ami bőven ráérne délután, vagypedig olyan dolgokkal, amiket mi ennyi idősen (de fiatalabbként is) egyedül megoldottunk, nem kellett hozzá felnőttek segítsége. Ahelyett, hogy a barátaival jatszana, egész szünetben az anyjával mobilozik a gyerek. Teljesen életképtelenek, szülőfüggők ezek a gyerekek, miért nevelik őket ilyenre? De a 16 éves is felhívja az anyját munkaidőben, hogy elújságolja, mit evett, mint ha ez olyan fontos lenne, hogy nem ér rá még 3 órát, mire az anyja hazaér munkából. Mire jó ez a telefonos szülő-gyerek szimbiózis?