Anyukák, akinek a gyerekei nem ugyanattól a férjtől vagy partnertől vannak?
Van itt olyan anyuka, akinek több gyereke van, de különböző házasságokból, kapcsolatokból?
A gyerekek hogy viszonyulnak egymáshoz atekintetben, hogy különböző az apjuk? Kihat ez valahogy egymás között?
A jelenlegi férjetek szintén, hogy viszonyul a korábbi partnertől született gyerek(ek)hez? Érződik, hogy nem mind az övé?
2 család van a közvetlen baráti körünkben.
Első család a szomszédunk.
32 éves anyuka és a férj is.
Anyukának van 3 gyerek, 16 a lány, 8 éves a nagyfiú és 6 éves a kisfiú. Mind a 3 másik apa. A kisfiú a férjé.
Szép, harmónikus család, fel sem merül a gyerekekben sem, hogy "nem a tesóm".
Másik család férjem barátjáék.
A párjának volt már 2 gyereke, 2 apától mikor összejöttek. Most lett egy 3. közös. itt is azt tudom mondani, hogy zökkenőmentes az egész család.
a középső gyerek apjával tartják a kapcsolatot.
Én két gyerekkel maradtam egyedül és utána lett két közös a férjemmel. Az első két gyerekem apjának is lett újabb gyereke. Az összes gyerek szereti egymást és jóban vannak. Az exek és űj kapcsolatok is.
De mi ilyen furák vagyunk 😃 szóval nem gondolom, hogy ez lenne az átlagos.
Nekem csak féltesóim vannak, imádjuk egymást.
Nekem is két házasságból van két gyermekem, ott is ez a helyzet :)
Az én anyukám is azt képzeli, hogy az apám (nem vérszerinti) mennyire szeret engem. Teljesen meg van erről győződve.
Sajnos delulu szegény, rajta kívül mindenki látja, hogy mi a helyzet.
Szóval az ilyen lelkendező anyukáknak nem feltétlenül kell hinni. Nem az, hogy hazudnak, mert elhiszik, amit mondanak, csak sajnos tévképzetesek.
Egyetértek utolsóval. 32 éves vagyok és a szüleink nekünk is így emlékeznek, hogy jajj de jól meg volt oldva, jajj de jól kijött mindenki.
Aha... a bátyám nem hajnaldó felnőttként beszélni az apjával (szüleink persze őt nézik 100% hibásnak), én alig vagyok hajlandó beszélni anyummal és hiába próbáltam felnőttként elmagyarázni, hogy mi a bajom, nem értik, hiszen olyan jó volt.
Mindenhol mesélték mindenkinek, hogy milyen mintacsalád vagyunk mozaikban és az összes ismerősöm, aki gyerekként átment ezen, hasonlóan emlékszik.
Én akkor hiszem el, hogy egy ilyen család jól müködött, ha utólag minden résztvevő is azt mondja, hogy jó volt. Tehát nem a szülőktől nagyban függő kiskamaszok, hanem független felnőtt emberek mondják, hogy jó volt.
A férjem és a sógornőm féltestvérek. (az anyjuk közös)
Nem töltötte még be az 1 évet sem a férjem, mikor anyósomnak képbe jött a sógornőm apja. Addig szerette a pasi a férjem, ameddig meg nem született a sógornőm. (4 év a korkülönbség)
Azután mindig éreztetve volt a férjemmel, hogy ő “nem számít”, amit szabadott a sógornőmnek, azt a férjemnek nem. Kb. 10 éve nem tartják a kapcsolatot, nem tekint rá apaként sem, hiába ő nevelte fel.
8: ferjemeknel ugyanez, csak azzal a kulonbseggel, hogy sogornom apja a ferjemet sosem szerette, mert aposomra hasonlit. Gyepalta is eleg rendesen, meg anyosomat is az oreg, ven agressziv alkoholista allat.
Azota anyosom ugy csinal, mintha neki nem lenne felelossege ebben az egeszben, es nem az o hibaja lenne az a nyomorusagos 15 ev. Sogornom es a ferjem kozott viszont sokaig jo kapcsolat volt, most egy eve nem beszelnek, de annak mas oka van.
A férjem középső gyerek. Van egy fiatalabb édes testvére és egy idősebb féltestvére. Ők hárman nagyon szeretik egymást.
Viszont apósom, aki a sógornőmet 1 éves korától 18-ig igazi, nagybetűs apaként nevelte, miután elvált anyósomtól már csak a két vér szerinti gyerekével tartja a kapcsolatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!