Akinél a gyerek születése utáni első 1-2 évben lett egy durva párkapcsolati hullámvölgy, hogyan sikerült belőle kilábalni?

Nálunk 2,5 év különbséggel van 2 gyerek. Mind a 2 után kb fél, max 1 évig tartott ez. Magától helyreállt minden.

Barátnőmék 4 éve élnek ebben, voltak szakembernél is. Most indul a válás

Még benne vagyunk. Sokat dolgozunk, utána pedig a gyerekeket rendezzük estig, majd kidől mindenki. Ilyen egy nap.

Havonta egyszer próbálunk közös napot szervezni gyerek nélkül. Néha viszek haza egy szál rózsát.

Kitartás!

Még benne vagyunk. Ráadásul sok a veszekedés is.

De nálunk én vagyok elutasító az intimitásban. Egyszerűen taszít az egész.

Nem tudom, az mennyire befolyásolhatja, hogy szoptatok még. 16 hónapos a fiam.

Szerintem a legtöbb helyen van egy mélyrepülés a gyerekek érkezése után teljesen természetesen. Én első körben magamban látom a gátat nőként, így az az elhatározás született, hogy előbb magamat teszem rendbe, mert enélkül szerintem nincs meg az alap, amire lehetne építeni. Ha én rendben vagyok már legalább nagyjából, akkor pedig elkezdjük visszaépíteni az intimitást.

Sokáig ugyanígy elbeszéltünk egymás mellett, mint ti. Kéne, kéne, de valahogy nem találtuk az első lépéseket, illetve a visszautat egymáshoz. Hiába van több közös program, akkor is hazaérünk a gyerekekhez és folytatódik a szürke hétköznapi pörgés, monotonitás, ami engem kinyír. Azzal, hogy én segítséget kértem az élet több területén is, szerintem már egy nagyadag görcs levált mindkettőnkről, mert valahogy betudjuk ezt kezdeti lépésnek, rajtam kevesebb a teher és máris közelebb kerültünk egymáshoz.

Illetve a nulladik lépés egyáltalán szerintem az, ha megtudjuk mindketten fogalmazni és kitudjuk mondani egymásnak, hogy MI nem jó. Ezen felül pedig ne sárdobálásként éljük meg, ha a másiknak velem kapcsolatban nem tetszik valami, hanem értő figyelemmel meghallgassuk és próbáljuk átgondolni lehet-e benne valami. Szerintem ha ez megvan, az már egy nagyon jó kiindulás. Ilyen formán én pl. érzem, hogy most sz*rban vagyunk, de teljesen biztos vagyok benne, hogy ki fogunk tudni jönni belőle, mert az egymásfelé fordulás és a kézenfogva tenni akarás mindkét oldalról megvan. Akkor is, ha sok sírós beszélgetés vezetett idáig.

Hát akkor első körben ebben kellene egyezségre jutnotok. Ha kell, szakemberrel, hogy átlendüljetek ezen a kommunikációs fennakadáson.

Mi is így kezdtük egyébként, de mi valahogy átlendültünk magunktól ezen a ponton.