Mi az oka annak, hogy egyesek simán bevállalnak csomó gyereket, míg mások eggyel is alig bírnak?

Miért mondanék ellent?

Foglalkozik velük, szép ruhában járnak, mindennap friss főtt étel van az asztalon, játszik velük, fejleszti őket. De ha nem hallgatnak rá, vagy a 4 gyerek megy 4 felé ordít velük hogy üljenek le.

Nehéz neki, de szépen csinálja a dolgát.

"Sokszor ordít a gyerekekkel, de gyönyörűen neveli őket amúgy."

Sokszor ordít, de gyönyörűen neveli? Ez nekem ellentmondásos... És nem azért mert ordít, mert mindenkinél elszakad a cérna néha, de ha sokszor, az már indulatkezelési probléma >> azt a mintát tanulja a gyerek is.

"Igaz kivan az idegrendszere, de jól bírja."

Ha kivan az idegrendszere, akkor nem bírja jól. Én akkor bírok valamit jól, ha attól nincs ki az idegrendszerem. Ő max az elmondásod alapján túlél az adott helyzetben, mert nem tud mást tenni, mint menni előre. Nem ítélem el, mert 4 gyerekkel egyedül nem lehet se minőségien foglalkozni, se mindent is megcsinálni a ház körül. Valami valaminek a rovására megy.

Hat mert egyeseknek kotelbol vannak az idegei masoknak meg nem.

Nekem két gyerekem van, nincs az az isten, hogy legyen egy harmadik.

Barátnőm meg most várja a negyedik gyerekét.

O bírja, én nem bírnám, ennyi

Húgomnak 4 gyereke van, jöttek egymás után, mint a síp, pedig nekik nem való, nem bírják és ez már az első után is egyértelmű volt, de ők mindig nagy családot akartak. Úszik náluk is minden, a húgomnak f*ngani nincs ideje, a férje dolgozik, otthon már nem nagyon akar beszállni semmibe. Náluk már az első után látszott, hogy nem azok a típusú emberek, akik majd pörgetnek mindent, mégis bevállaltak négyet.

Nekünk egy van, a férjem akarna még egyet, de én nem. Én tudom magamról, hogy se fizikailag, se anyagilag, se mentálisan nem bírnánk kettőt, ahhoz meg vagyunk eléggé értelmesek, hogy tudjuk, akarni kevés.

A ferjemnek 9 eves a fia az elozo kapcsolatabol, a kislanyunk 3 honap mulva erkezik. Nekunk ez igy rendben van, tobbet nem akarunk. Anyagilag ennyit birunk, a masik gyerkocot is ugyanugy el kell tartani, a lanyomnak lesz testvere, noha megkaptam mar, hogy “az nem olyan”.

Mindenki annyit vallaljon, amennyit az idegrendszere es a penztarcaja bir. Nem kell a csalad nyomasztasara bevallalni a masodik-harmadik-akarhanyadikat bevallalni, mert nem ok fogjak felnevelni, se penzelni, se vigyazni rajuk.

18: sajnos az egyutt felnott testvereknel is elofordul, hogy kesobb eltavolodnak egymastol, sot sokan meg is utaljak egymast.☹️ Amiatt sem ertem azt a felfogast, hogy kell a gyereknek testver, mert semmi sem garantalja az eletuk vegeig tarto jo viszonyt. Itt is sok tortenetet olvasni, ahol a valaszolok ugy vannak vele, bar ne lenne testveruk. Sokan a kutyajukat, parjuk csaladjat vagy a barataikat kozelebbi csaladtagnak erzik es jobban is szeretik, mint azokat, akikkel habar egy a veruk, mas kozuk nincs egymashoz.

Szoval ha nagyon sarkos akarok lenni, a “kellhogylegyentestvere” tarsadalmi nyomast amit mar megkaptam par helyrol, kipipalhatom, hiszen lesz a lanyomnak testvere. Aztan, hogy felnottkorukra milyen kapcsolatuk lesz, mar csak rajtuk fog mulni, mi egyikkel sem akarunk kivetelezni es valamelyest kikuszobolni a testverfeltekenyseget is.

#17