Mit tudtok belezsúfolni az én időbe?

Kb.ugyanígy vagyok, mint te. A fiam most lesz 2 éves.

Rettenetes alvó, nagyon sokszor kelünk éjszaka.

A férjem dolgozik reggeltől estig. Én szerencsére csak 6 órában dolgozom, 8-14-ig. A kicsi bölcsis.

A férjem általában szombat délelőtt is dolgozik, meg vasárnap délután van állandó programja. Így elég keveset van itthon.

Így az én-idő nekem is kb.egy fürdés, hajmosás. Van egy 2 órás film, amit napok óta meg szeretnék nézni. Kb.2 percet láttam belőle.

Ha a férjem itthon van, olyankor meg nyilván az ember próbál olyan programot csinálni, ami családi, hiszen egész héten alig vagyunk együtt.

Nehéz. Nagyon.

Az is baj, hogy ha véletlenül van is egy kis szabadidőm, azonnal az jut eszembe, mit is kéne csinálni a ház körül, mi maradt el, mit kéne befejezni.

Mivel éjszaka nem alszunk, ha itthon vagyok vele nap közben, hétvégén, vagy ha beteg, akkor én is alszom vele.

A férjem most vált majd munkahelyet április-május körül, őszintén remélem, hogy az segít rajtam is. Elvileg onnantól 8-14-ig dolgozik majd ő is. És akkor ő is tudja majd hozni/vinni a gyereket, ő is el tud menni vásárolni, meg ilyenek. Amikből most totál kimarad. Már mondta is, hogy majd megy a gyerekért bölcsibe, aztán mennek játszótérre. Én meg akkor tudok majd pihenni, vagy amit szeretnék. Hát kíváncsian várom. :D

Igazából én azt az 1 órát amikor volt mindig magamra fordítottam. Azt csináltam amihez épp kedvem volt. Film, alvás, fürdő, zene, vagy elsétáltam boltba, kozmetikushoz stb

Soha nem csináltam én időben semmit amit amugyis meg kell. Ha kellett valami a boltbol akkor vagy gyerekkel mentem el előtte/ utána

Vagy házhoz rendeltem este vagy alvás időben.

Szőrtelenítést én mindig este a fürdésnél csináltam magamnak.

Főzés alvás időben. Délben vagy este .

Nem görcsöltem rá erre soha. Én sokat jártam vele játszótérre 1 éves.korától. Facebook csoportban ismerkedtem környékbeli vagy közeli anyukakkal akikkel majdnem minden nap bandáztunk. A gyerekek jatszottak, mi kaveztunk, beszélgettünk. Felért/ felér egy énidővel 😅

Amikor több szabad órám volt azt mindig igyekeztem más anyukákkal egyeztetni és elmentunk vásárolni, moziba, kajálni stb

2,5 éves most. Így hogy már jön, megy , beszél...1000x könnyebb vele az élet.

De nehéz mert nekünk sincs segítség. Se nagyszulok. Se senki. Ha én megyek valahova apuka vigyáz rá, vagy szabit vesz 1 napra ha úgy van

Soha nem csinálok semmit énidőben, ami "muszáj". Ha csak 30 percem van, akkor is olvasok/sorozat, telefon, kis sport, mindegy. De az rólam szól. Gyerekek mellett simán berendelek online ezt-azt, appokon keresztül fél kézzel összenyomogatom, ami hiányzik. 5 perceket azért tudok erre fordítani, nem muszáj egy bevásárlólistát azonnal befejezni, a webshopot nem izgatja, hogy reggel kezdted és este adod fel.

Takarítok a gyerekkel. Ő is kap szivacsot, seprűt, bármit, elpakolhatja a dolgait, de akár az én szekrényembe is átviheti a szárítóból a ruhákat, majd összehajtom később. Ha 10 perc után megunja kicsit játszunk, aztán folytatok valami mást. Én is hetekig el tudnám magam foglalni bármivel, de ha csak ennyi idő van, akkor ki kell használni így. Egyszer gondolom könnyebb lesz.

Fekszem es nezek ki a fejembol/sorozatozok/telefonozok. Engem nem tolt fel az “aktiv” pihenes,de nem vagyunk egyformak, van, aki ilyenkor kutyat setaltat vagy elmegy ruhat vasarolni, mittudomen. En inkabb fizikailag is csak pihenek.

Szarok a hajmosasra, szortelenitesre, vagy barmi masra ilyenkor.

Ezeket a dolgokat elintezem este, altatas utan. Szerencsere jol alszik, csak keson fekszik le es egesz nap arcon porog a gyermek, ugyhogy leulni alig van lehetosegem.