Vajon tényleg ennyire káros a tévé? Mindenhonnan ez ömlik, hogy ne nézzen tévét a gyerek, ne adjuk oda a telefont stb. Mondjuk a telefont én sem adom oda a másfél éves gyerekemnek, de tévézni szokott napi 1 órát kb. Ez az idő is káros lehet?

Csatlakozom 21-hez. Az enyém már nem mesét néz. A zene érdekli, olyan videókat kér, ahol valaki hangszeren játszik. Meg hangszereket mutatnak be gyerekeknek. Ilyesmi animációk is vannak. Jobban beszél, mint barki az ovis csoportjában, a szokincse is bámulatos. A könyveket is nagyon szereti, végigül 2 pompom mesét, amit én olvasok fel, közben kérdezget, megbeszéljük. Végigalussza az éjszakát. Hisztizni annyit szokott, mint bármelyik

négyéves. Szeret jatszoterezni is. A vizfesték most a maniaja, meg a gyurma. Van kis gitár, trombita, dob, most hegedűt kért. Legózni is szoktunk. Lehet nyafogni, hgy majd felnőttkoraban lesz ebből baja vagy nem tudom, ebben én nem hiszek. Az tuti, hogy a szűretlen tv areklámokkal nem oké. Neked kell kontrollálni, mit néz es meddig, akkor nem lesz semmi baja.

Kerdezo, irod valodi tapasztalatra vagy kivancsi azert kerdezel itt.

Tudod, van a tudomany, ahol szakemberek, tudosok, evekig, evtizedekig vizsgalodnak, kutatnak, es abbol vonjak le a kovetkeztetest. Azert vegeztek tobb ev egyetemet, sokan az egesz eletuket erre szanjak.Ebbol szuletnek a tudomanyos cikkek. Amik alapjan, igen, KAROS a kisgyerek fejlodo agyanak a kepernyo.

Ezzel szemben, nezd meg it parral folottem a valaszolot, aki agyba fobe dicseri a gyereket, es hat o nezett tv-t, es 2 eves nincs baja 🤣

Persze, hogy " nincs baja" mert ezek a hatasok nem 2 honap mulva jonnek elo , hanem 20 ev mulva.

A te muveltsegedtol, intelligenciadtol , agyi szinvonaladtol fugg, hogy kinek hiszel. Itt a Pirinek, akinek a 2 evesenek nincs baja a tv-tol, vagy a tudomanynak.

En azon a szinten vagyok, hogy a tudomanynak hiszek ... de kinek mi ugyebar.

"Nem mindenkinek van letesz ottmarad gyereke."

Nem mindenki tud tévé nélkül nevelni 😅

Azt hogy kell elképzelni, hogy pisilni sem tud valaki a gyerektől?

Komolyan kérdezem. Letehetetlen babám volt, elmúlt 15 hónapos, amikor járni kezdett, addig kúszott-mászott utánam mindenhova és sírt, ha mással foglalkoztam. Igen, ha olyanja volt, akkor ült a lábamon, amíg én nyitott ajtóval pisiltem, vagy hozzámtapadva a kanapén, amíg megittam a kávémat, esetleg az ölemben a széken, amíg ebédeltem. Amióta nagyobb, együtt eszünk, kávézom, ha elaludt, ha főznöm kell mellette, akkor csak valami nagyon gyorsat dobok össze és addig adok neki is mindig valamit, amit kevergethet, stb. Macera, de nem egyetlen megoldásként azt látom, hogy leteszem a gyereket a tv elé (mondom ezt úgy, hogy kimondottan ellene sem vagyok a kontrollált és minimális képernyőidőnek). Szóval biztos van az enyémnél nehezebb természetű gyerek, de őszintén kíváncsi vagyok hogyan is kellene értelmezni azt, hogy "pisilni sem tudok elmenni nélküle". Én sem. De mindig az lenne a megoldás, hogy mesét kell neki arra a 3 percre is kapcsolni? Nemár.

27, az ilyen gyerek, beteg. Akit fejlesztésre kellene hordani, nem a tévé elé lökni.

Másik verzió: inkpetencia.

Zart ajtók mellett nem tud kimenni.

Zárt fiókból, nem tud kivenni.

Szerintem a gyereknek meg kell tanulnia, hogy bizonyos helyzetekben várnia kell, legyen bármilyen természete is. Ez van. És ez nem arról szól, hogy beteszem a sarokba és hagyom ordítani, hanem hogy amíg ülök a budin is lehet beszélni hozzá úgy, hogy ő ül mellettem, bohóckodni neki valami plüss állattal, vagy ha már ért ilyeneket, akkor hozzon ide ezt vagy azt, esetleg ha sír, akkor beszélni hozzá, simogatni a fejét, hogy mindjárt végzek és utána összebújunk/felveszlek/stb. Meg fogja szokni és érteni fogja idővel, hogy be fog következni amit szeretne, csak picit várnia kell. Ha ezt kiváltja az, hogy minden helyzetben mesét tolok elé, amikor kicsit várnia kéne, az szerintem józan ésszel is belátható, hogy nem jó irány.

Ha főzök, akkor nem leteszek valamit elé és csend legyen, az én gyerekem sincs így el 2 percnél tovább. Ha megunja váltogatom, kap kanál után fakanalat, utána merőkanalat, borítsa a száraztésztát a pohárba, a pohárból meg át ebbe a tálba. Ha a tészta már nem izgi, boríthat rá vizet, keverheti, kóstolhatja közben a készülő kaját, kap egy karika répát, mit tudom én. Mindezt fellépőről a konyhapulton. Ha be tudom vonni, akkor segítsen a hozzávalókat összeborogatni, elkeverni, stb. Ez meló. Rengeteg meló! Egy 20 perces bolognai is 1,5 óra lesz, ez tény és rohadt fárasztó. Mert kiborítja, melléborítja, kipakolja, elhajítja, eltöri, stb.

Sokkal könnyebb leültetni a tv elé, amíg megfőz az ember, vagy elmegy wc-re én ezt nem firtatom, de óvodapedagógusként én még nem láttam olyan gyereket, akit semmilyen formán ne lehetne lefoglalni tv nélkül. Aki ehhez szokott, azt nehéz! De neki is megy, amint rájön, hogy igazából egész izgi tv-n túl is az élet. Nekünk is nehéz 18 3-4 éves gyerekkel egyszerre leülni festeni mondjuk. Valaki órákig elbíbelődne, mást meg odaültetni is nehéz, de szerintem ez csak beletett munka kérdése és ezért nyugodtan meg lehet kövezni.

Nem tartom ördögtőlvalónak a mesenézést korlátozott mértékben, de azt nagyon, ha ez valamilyen funkcióként épül be a gyerek életébe. Értem azt: várni kell az étteremben, a fagyira, a buszra, nesze itt egy mese a tableten, csak legyen csend. Vagy nem tudsz nyugodtan enni? Nesze bekapcsolom a tv-t mesét bámulva megy az... Vagy nincs kedvem veled foglalkozni? Tessék játszál valamit a telefonon. Olyan gyerekek kerülnek hozzánk az oviba, akik akár azt sem tudják mi az a mesekönyv, hogyan kell szépen lapozni, nem köti le egy olvasott mese, nem tudja értelmezni. Sosem látott még színezőt, vagy nem fogott ecsetet a kezében, nem szagolt virágot az udvaron és még sorolhatnám. Ez egy nagyon bajos véglet sajnos. Nem ítélek el senkit és megértek minden álláspontot, csak figyeljetek a mértékletességre kérlek és arra, hogy ez ne egy beépült rossz szokás legyen.