Hogy bírjátok idegileg? Másfél éves a gyerekem, egész nap az én feladatom szinte "szórakoztatni".Egyáltalán nincs el egy kicsit sem egyedül. Annyi még a nehézség,hogy nincs tévé és telefon neki,így tényleg csak én maradtam neki.

Kerdezo, de nem magad miatt mesz tarsasagba hanem a gyerek miatt, erte pedig megtehetned. Nem kell senkivel sem tarsalogni.

Elmesz egy ilyenbe, eleve telik az ido mig oltoztok, keszulodtok, szepen feloltozol, nem a depressziv macinaciba, eltolod a babakocsival , maris friss levego, hallgatod a madarakat. Elmesz egy jatszo csoportba a gyerekkel jatszol uj jatekok vannak, erdekes neki, lefarad. Hidd el, vannak am normalis emberek is ott, akivel par szot valtasz HA akarsz.

Aztan hazamentek, ebed es maris eltelt a delelott. Te sem voltal egyedul, es nem azt vartad, hogy aludjon vegre ebed utan.

Mi sokszor nem is jottunk haza ilyenkor, hanem megetettem egy padon amit vittem kajat , en is ettem, majd elaludt a babakocsiban, en meg ultem es hallgattam zenet. Itt jon a jo ido, ne csak sajnaltasd magad, hisz nem a gyerek kerte, hogy megszulethessen.

Hasznald ki az idot mig vele lehetsz minosegi idoben, ami nem mindig otthon a szonyegen ulest es jatszast jelenti.

Annyira szomoru olvasni, ahogy irod, ha felkel alig varod, hogy del legyen es aludjon ... De persze , tudom milyen ilyen erzes, en raadasul egyedul nevelem nekem meg az sem volt, hogy jott a ferjem es segit este.

A mi környékünkön sok játszótér van, biciklivel 15 percen belül mondjuk 20 elérhető, de gyalog is 10. Van olyan, ahol általában nincs senki és 100% biztonságos, be is van kerítve. Én így pihentem, a játszón szélnek eresztettem a gyereket.

Itthon próbáltam feladatot adni neki. Na, másfél évesen ez nemigen működött, de ügyesedett, kétévesen már "porszívózott" velem együtt (tartalék hosszabbító cső+porszívó kis keféje volt a porszívója), kisebb dolgokban segített a konyhában. Általában nem örülök, hogy ennyi lomot őrzünk, de így elő tudtam húzni egy kipurcant vasalót stb., mikor kellett.

Nekem a szoptatás is pihenés volt. Csak ültem a fotelben, becsuktam a szemem, a fiam meg lefoglalta magát akár fél órára is.

#2-es kommentelő voltam. A játszótér valóban segít majd, hogy itt a tavasz. Egyelőre a bölcsis nővére két-három hetente hoz valami bacit, de majd igyekszünk mi is sokat kivinni. Szélnek ereszteni viszont nem lehet, mert még mindig mindent meg akar enni.. kavicsot, bogarat, falevelet.. nem fogad szót semmiben, mindig az kell neki, amit nem szabad, és ha nemet mondunk neki jön egy fél perces hiszti műsor, majd keresi a következő tiltott dolgot. Megkaptuk már szülőktől, hogy nem vagyunk elég türelmesek, de csak addig, amíg nem jöttek úgymond segíteni..egyik se bírt a gyerekkel. Persze nagyon reméljük, hogy lassan vége ennek a korszaknak, benő a fejelágya..a nagyobbal is lehet már szépen játszani és egyedül is elvan.

Ami a digitális tartalmakat illeti, nem zárjuk el, de erősen megválogatjuk. Vacsora után van 1-2 rövidebb mese, amit amint lehet ilyet kérni el kell mesélniük. amíg nem értik a mesét addig inkább dalocskák youtube-ról.

Visszagondolva, hogy én mennyire meg akartam halni, amikor ekkorák voltak a gyerekek, pedig-pedig...

Az ember annyit bír, amennyit rápakolnak.

Most itthon vagyok HO-ban a beteg kisebbel. Kint értelemszerűen nem voltunk. Nem hazudom, hogy 3 fogásos ebédet főztem, mert menüt rendeltem, de...

Gyógyszereltem, orrot szívtam háromszor, kártyáztunk, logicóztunk, lekönyveltem 200+ számlát, most alszik, én meg "ebédszünetelek". Pihenés.

Kerdezo, busz, vonat , auto ?

Valami varos csak van gondolom a kornyeken.

Magadnak kell megoldani a problemadat, ugy gondolom eleg sok otletet adtunk ... Erre idevagod, hogy nalatok nincs semmi a ferjed meg dolgozik.