Hogy beszélnétek a párotokkal arról, hogy azért nem akartok 2.babát, mert az elsőnél sem segített semmit?
Akarta ő is az első babát, és örült is neki, szereti, de a körülötte való teendőkben nem segített. Nem pelebkázott, nem fürdette,nem kelt fel hozzá éjszaka, nem mérte a lázát, nem szívta ki az orrát, semmi praktikus, csak fogta, játszott vele, mikor én már mindent megcsináltam körülötte.
Most másfél éves a fiunk, már kicsit könnyebb vele nekem. A párom felvetette, hogy jöhetne a 2., de nekem így nincs kedvem ehhez. Viszont korábban is mikor szóba hoztam, hogy többet kéne segítenie, mindig veszekedés lett belőle, hogy ő dolgozik, fáradt, neki is meg van a maga feladat nekem is, én mit akarok csinálni akkor ha mindent ő csinál stb.
Szóval egy ideje kerülöm a témát, mondtam, hogy még nem szeretnék újabb babát, de mindig kérdezi, miért nem? Én meg nem igazán tudok mit mondani, mert nem akarok veszekedést.
Brutálisan őszintén, bele a képébe.
Máshogy ezt nem lehet.
Ne azt mondd el neki, hogy ő mit nem csinált, hanem azt, hogy te mit éreztél, a saját érzéseidről beszélj!
"Nem szeretnék 2. babát, mert az elsővel is nagyon egyedül éreztem magam, és nem érzem, hogy ezt újra át szeretném élni - pláne úgy, hogy már itt van a nagyobbik is, azáltal ő is kevesebbet kapna. És azt érzem ennél többet nem tudok magamból adni."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!