Na, most olyan ramatyul érzem magam, mintha egy adag kutyatrutyit ettem volna, gyötör a lelkifurdalás. HOgy cselekedtetek volna a helyemben?
Figyelj, egy idő után a legnyugisabb anyukának is elfogy a türelme, és akkor van úgy, hogy elborul az ember agya.
Próbálj meg uralkodni magadon, ez a dackorszak még sajnos eltart egy ideig. Persze, hgoy rosszul érzed magad, hiszen nem vered a gyerekedet, de emberből vagy nemcsak anyából. Az én fiam is verekszik néha, hisztizni és toporzékolni is tud rendesen, eddig még megálltam, nem kapott ki, de volt már párszor, hogy erősen kellett koncentrálnom, hogy ne üssem meg.
Esetleg szedjél te is egy kis Magne B6-ot, hátha segít legyűrni a dackorszakot:)
köszönöm a válaszokat.Az a helyzet,hogy ő maga sem tudja,hogy miért viselkedik így.Próbáltam már vele beszélgetni róla.De olyan egyszerű volna,mert visít,üvölt,mondom neki,hogy ha nem hagyja abba a hisztit,nincs mesekönyv(imádja a könyveket),akkor abbahagyja,mondom neki,hogy olyan okos kislány,szépen hiszti,nyervogás nélkül mondja meg,hogy mit akar,és akkor ha lehet,megkapja.És akkor el tudja mondani,hogy rajzolni szeretne,vagy mit tudom én.De előtte azt a 10 perces visítást az Istenért nem hagyná ki.De már annyira idegörlő tud lenni.Nem tudom meddig tart a dackorszak,de ennél már remélem rosszabb nem lesz,mert nyugtatóznom kell magam a végén.Remélem mire felkel elfelejti a pofont,de azt,hogy miért kapta bízom benne,hogy az eszébe vési,és nem fog már ilyen jeleneteket lerendezni nekem.
Jujjjjjjj csajoko,nagyon nehéz dolog ez. :((
Na figyelj! A leírásod alapján nagyon is jó anyukája vagy: nagyon szereted, de ennek ellenére úgy látom, hogy nem kényezteted el. Egy dolgot értess meg magaddal: Te is emberből vagy, neked is vannak idegeid, Te is lehetsz fáradt, ingerült, stb. Gyereket nevelni nagyon nehéz feladat, néha olyat teszünk, amit nem akartunk, főleg nem, ha ezzel fizikai vagy lelki fájdalmat okozunk a kicsinknek. De mi is emberek vagyunk. A kislányod túl fogja élni a taslit, ha már elcsattant, ne rágódj rajta. Amit leírtál, aszerint lehet, hogy én is kiborultam volna, szóval nyugi, nem vagy rossz anya!
A fogzás nagyon megviseli némelyik kicsit, ilyenkor a világból tudnak kikergetni. De azt már kétévesen is megértik (tudom, ilyen korú apróságokkal foglalkozom), hogy az ő rossz kedvük, fájdalmuk nem lehet ok a csúnya viselkedésre. Sírdogálni, nyűgösködni, odabújni persze természetes, még mi, felnőttek is ezt tesszük, ha baj van :=), de gonoszkodni, hisztizni nem szabad. Próbálj segíteni a fájdalmán, rossz közérzetén, adj neki pépes, puha ételt, hogy fájdalom nélkül jóllakhasson, ugyanakkor étkezés után kínáld meg egy babapiskótával, ha esetleg finoman dörgölgetni akarná a fájó fogínyét. Ha nagy a fájdalma, nyugodtan adhatsz neki Nurofent, az remekül csillapítja az ilyen fájdalmakat is. Ha látod, hogy fájdalmai vannak, vedd ölbe, dédelgesd, énekelj, olvass neki, kerüljétek a konfliktushelyzeteket, abból ilyenkor mindketten csak vesztesként kerülhettek ki.
Remélem, segítettem. Fel a fejjel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!