Állandó lelkifurdalás gyötör. Te is érzel így két pici mellett?
Mindkettővel szeretnék foglalkozni, sok időt tölteni, de úgy érzem, egyik gyermekemre sem fordítok elég időt. Pedig velük töltöm szinte az egész napomat.
A pici még 2 óránként szopizik. Szopizás után büfiztetem, tisztába teszem, megpróbálom letenni, hogy aludjon vagy nézelődjön. Ez általában nem sikerül, mert sír.
A nagyobb babámmal közben igyekszem foglalkozni, beszélek hozzá, énekelek neki, leülök vele játszani (miközben a pici szopizik). Ha elalszik a pici, akkor a nagyobbé a teljes figyelmem. De mégis azt érzem, hogy egyikre sem jut elég idő, törődés. Ti hogy csináljátok?
Ráadásul a napi dolgok: mosás, vasalás, mosogatás, porszívózás, stb., nem nagyon haladnak. Igyekszem abban az 1 órában mindent megcsinálni, amikor együtt alszanak a gyerekek, de képtelenség. Sokszor reggelizni, ebédelni sem tudok. Hogyan csináljátok, hogy minden meglegyen, és a gyerekek is jól járjanak?
Állandóan rágom magam, hogy mindent rosszul csinálok...
Okostóni második! Jótanács, gratulálok!
Kezd azzal kedves kérdező, hogy ne idegeskedj és aggódj. Olyan nincs, hogy tökéletes, sehol senkinél. Ha a gyerekeidet szeretetben neveled fel, akkor nem lesz semmi bajuk. Okos, ügyes felnőttek lesznek, nem azon a pár órás foglalkozáson fog múlni. Hanem inkább azon, hogy az anyjukat nyugodtnak vagy örökösen aggódónak látják e. Szóval ne legyél maximalista, mert ezzel nem segítesz a helyzeten. Ne akarj megcsinálni mindent és pláne ne tökéletesen. Inkább élvezd a perceket, amiket átélsz és ne az miatt aggódj, hogy a következőben hova kapj.
Óóó ez a 2. mennyire okosat mondott...
Mennyi a korkülönbség a 2 gyerkőc között?
Nálunk 21 hónap. Nekem sokat számít, hogy anyukám néha elviszi fél órára játszani a nagyobbat. Heti 1-2 alkalom.
Főzni nem minden nap főzök, csak 3naponta. Mosni is 2-3 naponta. Vasalni egyáltalán nem szoktam, inkább figyelek teregetéskor.
A nagyobbikat próbálom sokmindenbe bevonni, hogy ne érezze magát mellőzöttnek. Ő 2év 2 hós. Ennyi idősen már nem kell folyton vele foglalkozni. Az élet egyéb területeibe kell bevonni, és abból is tanul.
Ő dobja ki a pelenkákat, segít teregetni, mosógépet megrakni, konyhában is segít, krumplihámozás, tojás szeletelés (egyik sem késsel), sodrófa, kaja keverés, mosogatás, porszívózás, ilyesmik.
Most jött el az az idő, hogy már le merem tenni őket egymás mellé. Elnézegetik egymást, "játszanak". Én meg közben pl. bepakolom a ruhákat a szekrénybe, vagy rendet rakok.
Eleinte nehéz volt, mert a pici nem akart aludni,és csak sírt... most fél évesen már könnyebb, és egyre könnyebb lesz.
Köszönöm szépen a válaszokat!
22 hónap a különbség közöttük. Apa sajnos rengeteget dolgozik, keveset tud velünk lenni.
2.válaszoló! Az, hogy lelkifurdalásom van, egyenlő azzal, hogy nyámnyila meg idegbeteg vagyok??? Érdekes gondolataid vannak! Én szeretnék tanulni másoktól, hogyan tudják beosztani az idejüket! Szerencsére kaptam okos, ügyes anyukáktól válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!