Miért érez késztetést sok többgyerekes anyuka arra, hogy promózza a gyerekvállást? :D

Sokszor, amikor beszélgetek egy anyukával, akinek több gyereke van, és eljutunk ahhoz a kérdéshez, hogy "és mikor jön a második", akkor ha elmondom, hogy én egyet szeretnék, szinte győzködni kezd, hogy de legyen kettő, mert az milyen jó.

És amikor elmondom az érveket, hogy nekem egy gyerek is nehéz (többemberes baba volt és most több emberek 2 éves :D ), kettővel nem bírnék és nem is szeretném megpróbálni, akkor azt nem fogadják el.

"Majd meggondolod magad"

Semmi bajom ezekkel az anyukákkal egyébként, ők kedvesek, aranyosak és nem tolakodóan vagy erőszakosan mondják ezeket, csak nekem nagyon furcsa.

Nekem soha nem jutna eszembe győzködni valakit, aki nem szeretne gyereket vállalni, hogy de legyen mert az neked annyira jó lesz. Mert egyáltalán nem biztos, hogy jó lenne.

Nem bosszant, meg nem érzem magam rosszul tőle, csak nem értem :D

Miért nem hihető, hogy én tényleg nem szeretnék ennél több terhet magamra rakni és 33 évesen van annyi belátásom, hogy mi az a nehézség, amivel még elbírok és mi az, ami már túlnőne rajtam teljesen.

Miért gondolják, hogy megváltozik a véleményem, ha egyáltalán nem akartam soha egynél több gyereket és most sem szeretnék?

Úgy érzem azt feltételezik, hogy amikor ezt mondom csak egy nehezebb időszakon megyek keresztül, ami csak pár hétig tart és ha egyenesbe jövök, akkor akarok majd még gyereket.

De miért feltételezik azonnal ezt és miért nem hiszik el, amit mondok? :D

Ti is, ha beszélgettek egy egykézővel, akkor ilyeneket mondtok neki?

Egy gyerekesek, ti is gyakran találkoztok ezzel?

(Szerintem egyébként többet inkább nem mondom senkinek, hogy egy gyereket akarok, csak legyintek, hogy oh igen majd jön a második ha jönni akar, mert a 30-ik ilyen "magyarázkodás" már kezd fárasztó lenni :D )