Egy év alatti baba esetén mennyi énideje van a férjeteknek hetente?

"otthon olyasmit csinál, amit szeret?"

Ja, a gyerekeivel van, akiket szeret. Heti hétszer. Boldog ember.

Nálunk pont nyolcszor több énideje volt mint nekem, ami kicsit se fair, de pont ezért nem tetézte tovább. Ha hazajött, maradt.

Mióta dolgozok, pont ugyanannyi az énidőnk.

21# Ez jó eséllyel már gyerek előtt kiderül, illetve ezt is lehet bizonyos mértékig megfelelő intelligenciával kezelni. Pl. attól, hogy a férjemnek nincs igénye kimondottan énidőre, elfogadhatja, hogy nekem van. Vagy attól, hogy neki énidő mondjuk az is, hogy leül a kanapéra a gyerekekkel focit nézni, elfogadhatja, hogy nekem nem az, stb.

Minden megoldás elfogadható, ami a párnak elfogadható! Másnak nem sok köze van hozzá.

Heti 1x foci edzés (3-3,5 óra), heti 1x meccs (4-4,5 óra). Ez utóbbi mindig vasárnap.

Ezen kívül szórakozni nem járt soha, gyerek előtt se. Neki mindig a foci volt a kikapcsolódás. Gyerek előtt heti 2-3 edzésen vett részt. Mióta megszületett, azóta csak heti 1x megy. Megmondta, hogy ennyit tud vállalni.

Nekem is lehetett volna ennyi időm magamra, de valahogy igényem nem volt rá. Kb.havi 1x elmentem valahova egyedül, vagy a nagylányommal sütizni.

Meg nekem úgy fixen nincs is semmi ilyen. Most is ha kedvem van elmenni, mehetek. Nálam ez egy bevásárlás, könyvesbolt, kávézás. De már másfél éves a kicsi is.

Miért kellene legyen énideje egy friss apukának, amikor munka után hazamegy és ott a gyerek, meg a kialvatlan, hullafráadt felesége?

Komolyan kérdezem. Gyereket vállalt - Ő IS! - akkor hazamegy és foglakozik vele, nem haverozik "eljárkál", és társai.

Vagy csak a nő élete szűküljön be, a férj meg éli az életét kb ugyanúgy?

Igen, ismerek ilyen családokat, gyerek nincs 4 éves, de már válnak, mert anyukának elege lett, hogy a here férje semmit nem csinál.

Ez nem rosszindulat, hanem kettős mérce, és sajnos még ebben az évszázadban is tök oké, hogy apuka programozik, anyuka meg otthon babázik.

Akkor tehát az anya természeteseb kap énidőt, amikor a férj hazaér a munkából, - 13-as, az hol énidő, hogy állhatok a konyhába főzni, végezhetem a házimunkát, ami elmaradt?!

Az énidő az, amikor kikapcsolódok. Nos, ez természetesen egy féléves gyerek mellett kb havi egy este. A férjemnek is.

#25 vagyok. Le lettem pontozva, mert a férjem eljár, vagy azért, mert én is el szoktam, de ritkán, vagy nem tudom miért.

De baromság, hogy akinek eljár a férje bárhova, az egy utolsó szarházi, aki nem foglalkozik a gyerekével. De. Az összes többi szabadidejében vele van, játszik vele, foglalkozik vele. Ha beteg a gyerek, felváltva vagyunk vele otthon, éjszaka ugyanúgy felkel hozzá. Szóval azért, mert heti 2x van más programja, attól még jó apa. Rohadt sokat dolgozik, neki a foci felüdülés. Akármilyen fáradt, vagy rossz kedvű, foci után teljesen más lesz a kedve. Feltölti, boldoggá teszi. Ne menjen? Üljön itthon, mert azt úgy "kell"? Előbb elválnánk, ha nem járna el, ebben biztos vagyok. Neki ez is az élete fontos része.

Amikor nekem is sok az egész, vagy felőrölnek a hétköznapok, elmegyek valahova. És utána teljesen másképp állok mindenhez. Mert ennyi kell mindenkinek. Nyilván ember függő, kinek mennyi. Van, aki minden héten többször eljár futni- anyuka, barátnőm. És már a gyerekek 1 éves kora előtt is eljárt. Akkor ő is szar anya, mert elmegy? Nem. Akkor apuka miért szar, ha neki is van valami?

Nagyszüleim 4(!) gyermeket nevelt föl, mellette vezették a vidéki háztartást.

(állatokat tartottak, hatalmas kertet/gyümölcsöst műveltek).

Vagyis egy városihoz képest sokkal többet dolgoztak.

Mégis volt idő kapcsolattartásra a szomszédokkal, a nagy létszámú rokonsággal. A mindennapi munkák mellett a nagyika kézimunkázott, befőtteket tett el, a papa eljárt néha kuglizni, vásárba, és a dalárdába.

Igaz, Ők nem ismerték az "énidő" fogalmát, csak egyszerűen de tartalmasan éltek.