Akinek van gyereke! Több a jó vele/velük, mint a rossz? Többet ad/adnak, mint amennyit elvesz? Hány éves gyerekeid vannak?

Van egy 5 éves ADHD-s, és egy 3 éves gyerekem.

Több a jó, de nem tagadhatom, hogy sok az idegölő pillanat is. Nélkülük viszont már elképzelni se tudnám az életem. Ahogy egyre cseperednek, egyre jobban ki tudják fejezni magukat, egyre jobbnak érzem az egész anyaságot is.

Négy éves lesz az egyik, a másik féléves múlt. Több a nehézség mint a kompenzáció. Sokkal. A nagyon egyre tisztábban látni hogy atipikusan fejlődik. A kicsiről még nem tudni, de vannak aggasztó jelek. Emiatt rengeteg a nehézség, a megoldandó gond, az anyagilag megterhelő fejlesztés, miközben érzelmileg kevés jön vissza, pont az atipikusság miatt. A nagy nem tűri az ölelést, a puszit, nehéz hozzá szülőként kapcsolódni. Amit anno elképzeltem, hogy milyen élményeket fogok adni a gyerekeimnek, azt nem lehet egyáltalán. Most a karácsony is egy katasztrófa.

Hiányozna az életemből, ha nem lenne ez a két gyerek, de nem tudom őszintén azt mondani, hogy kompenzálva vagyok a nehézségekért. Annyi szerencsém van, hogy nagyon okosak, van valamiféle karrierem és családi segítségünk, így nem zakkanok bele, van az életben valahol némi sikerélményem úgy is, hogy az elképzelés messze nem találkozott a valósággal gyerekvállalás téren.

Akinek annyi az életcélja, hogy szül egyet az meg is érdemli…

Sok válaszból ez jött le!

Engem csak az szomorít el, hogy rengetegen még magukat sem tudják rendesen ellátni, nemhogy egy gyereket…

Sajnos a sok KATI gyerek (kamatmentes tízmillió) méginkább egy elcseszett generáció lesz!

Azokat a szülőket sajnálom akik valóban jó szülők, mert az ő gyerekeik is megisszák majd a levét az elkúrt többségnek!

80-90-es években vállaltam volna gyereket! Most semmiképp!

25.

Maguknak sem merik bevallani…