Miért vállal egyre kevesebb fiatal gyermeket?

Ez ilyen kamukérdés, a népeket akarod összeugrasztani, vagy mi a cél?

Az én nagyszüleim egyszerű, kétkezi emberek voltak, még érettségijük sem volt, mégis vállaltak 30 éves korukig 4 gyereket. A családban volt egy kis ház, ott kezdték, telket már nem kellett venni, arra ők, a 8 osztályukkal, 4 gyerek mellett fel tudtak húzni egy családi házat 10 év alatt(!). A nagyanyám egész életében minimálbéres takarító volt, ma egy ilyen egy gyereket sem tud vállalni, nemhogy többet.

A 4 gyerek mindegyike szintén fiatalon, huszas éveiben házasodott, mind kaptak nászajándékba telket vagy a mi családunktól, vagy a másikétól, és mindnek kifizették a lagzit, így a menyaszonytánc pénzét a ház építésre költötték. Ja, érettségije csak anyámnak volt, és az első gyereket a szülői házba vállalták, ott maradhattak, míg építkeztek.

Na, hát így, hogy, akkoriban kb. minden második családnak volt Tsz-ből megmaradt telke, meg lehetett a szülőkhöz gyereket vállalni, könnyű volt, lett is mind a 4 gyereknek 2-3 gyereke.

Na most, a mi generációnk, testvéreim és unoktestvéreim (27-33 között) közül egyikünk se kapott semmit. Mert azért a 90-es évek után már nem ment olyan jól a dolog, már nem volt elég a 8 osztály meg az érettségi, már nem keresett olyan jól az átlagember (nálunk minden nő eladó).

Szóval mi se kaptunk se telket, se pénzt, és senkinek a párja nem költözhetett oda, hogy ők is a szülői házban kezdjék az életet, mint anno a szülők. De közben ugye mindenkinek tovább kellett tanulni, mert az érettségi nem elég, ki szakmát, ki diplomát végzett. És a párjával mindenkinek mennie kellett albérletbe, most én vagyok az egyetlen, akinek családi háza és 2 gyereke van (és én is lettem 30, mire megteremtettük az alapokat), a többiek vagy albérletben laknak és nincs gyerek, vagy ilyen 1,5 szobás garzonban 1 gyerekkel éa nem is lesz több, mert nem tudnak nagyobb lakást venni.

J

20 évesen jó esély van arra, hogy az ember lánya még nem a megfelelő partnerrel van, nincs végzettsége amennyiben diplomát szeretne, nincs olyan munkahelye, ahol elég tapasztalatot szerzett, neadjisten várják vissza gyerek után, nincs saját háza, elég m3gtakarítása, stbstbstb. Ezek szerint, meg amiket én is látok, mindezt kb 28-30, vagy akár több éves korra érik el az emberek. Ekkor merik azt mondani, hogy oké, most minden fix, minden készen áll, én is, a párom is, most jöhet a gyerek.

Most lehet azt mondani, hogy szülök 20 évesen, aztán majd alakul, nagyi besegít, (de általában még dolgoznak ők is), de miért ne mehetnék biztosra? 28 évesen majd 29 évesen szültem, úgy érzem nagyon korai lett volna előtte nekem, még a 20as éveim elején is elég komolytalan voltam, nem úgy láttam a dolgokat, mint mikor gyereket vállaltam.

Hat nem tudom máshol hogy van,a korombeliek(25-26)mind most szülnek .

A fél falu terhes

11,persze ez kamu.

Nem találkoztál meg ezzel a fogyatékos kérdezővel?

Öcsém 25 volt, amikor a kislánya megszületett. Addigra már volt egy picike kis házuk, egy kicsit rozoga, de használható autójuk, igaz kellett hitelt felvenniük, de belevágtak. Azóta eltelt jópár év, szuperjól megvannak, és hiába vannak a harmincas éveik elején, azt mondták, többet nem vállalnak, mert egynek tudnak megadni mindent, ami az erejükből kitelik, a feleségével együtt nagyon sokat dolgoznak, de kényelmesen, szépen élnek.

Aztán ott van a kolléganőm, aki most múlt 42, első gyerkőccel, most fog szülni. Egész életében megvolt mindene, tehetősek a szülei, tanult, okos, intelligens nő, megtehette volna már 20 éve, hogy szül. De baromi egyszerű oka volt, hogy nem tette: nem akart. Inkább utazott, tanult, karriert épített. Több mint 10 éve megvan a párja, mégsem erőltették. Szerintem ez emberfüggő.

Azon az állásponton vagyok én is, hogy nyilván van egy ésszerű határ (nekem a dokim mindig a 45. évet emlegeti), ameddig biztonságos babát vállalni, de nem a kor a lényeg, hanem a háttered. Megadsz-e neki mindent? Van-e olyan erős a kapcsolatod, hogy bevállald-e. "A mai világban", ahol egy érintéssel szervezel magadnak 2 randit; minden iszonyatosan gyorsan pörög, kb gyorséttermi szinten romlanak meg a kapcsolatok, mondván jobb mindig van; tele az ország / világ lelkibeteg harmincasokkal, mert a mi korunkban nem feltétlenül volt még oké pszichológushoz vinni a gyereket és nagyon sokan csak dolgoznak dolgoznak, hogy adott színvonalon éljenek, ez baromi nehéz szerintem.