Normális ha a gyerekek apja minden (!) héten 2-3 este eljár otthonról (pókerezni, társasozni)?

Biztos van még olyan család(?) ahol így megy, de a többség a környezetemben nem ilyen. Érthető, ha neked ez már sok, de ezt nektek kell lejátszanotok egymással. Nekem ha már úgy érzem, hogy túl sokat járkál el a férjem, szoktam emlegetni, hogy "a miheztartás végett". Tudja, melyik viccre gondolok (l. lent). Teljesen nem tud hátat fordítani magának, tiszta hülye, ha sokáig nem mozdulhat ki otthonról, de azért visszafogja magát ő is, mert azért család a család és nem csak a gyerekcsináláshoz van szükség az apukára. Ő ezt egyébként úgy oldja fel, hogy ha olyan a program, a nagyobbikat is viszi magával. Szerencsére van olyan téma, ami mindkettejüket érdekli (közlekedés) Igen, így kényelmetlenebb, de az anyának nem az? A gyerek pedig még hetek múlva is emlegeti, hol járt apával.

Egyébként el tudja látni a gyerekeket az apjuk? Kényelemből járkál el, mert megteheti, azért, mert nehezen bírja a zsivajt (egyem a szívét az ilyennek!) vagy nem tud mit kezdeni velük? Mit szólna ahhoz, ha tényleg kimaradnál egy napot/estét?

Vicc:

- Drágám, most, hogy összeházasodtunk és együtt fogunk élni, elmondanám miheztartás végett, hogy mik a szokásos programjaim:

Hétfőn este, munka után a kollégákkal szoktunk kicsit tekézni.

Kedden este teremfoci van, szerdán a focicsapattal közösen meccset nézünk.

Csütörtökön kártyaparti a barátaimnál, pénteken biliárd a haverokkal.

Szombat este egy baráti sörözés a fiúkkal, megbeszéljük a hét eseményeit, lazítunk.

Vasárnap többnyire becsúszik egy mozi.

Hát kb. ennyi. Ez megfelel neked, Drágám?

- Persze, Édes. Én is elmondom neked, hogy én hogy osztom be az estéimet, ezt sokkal egyszerűbb megjegyezni, mint a tiédet:

Én minden este 9-kor kefélek, aki itt van, itt van, aki nincs, az nincs.