Hogyan oldják meg a kiadásokat a sokgyerekes családok?

Egyrészt, akinek 3 gyermeke van, annak simán lehet több bevétele, mint akinek egy.

Másrészt vannak irreális elvárásaid, én pl. baromi szegény családból jövök, és az, hogy nem jártunk nyaralni, na az pont nem hiányzott gyerekként, aki ebben nő fel, annak ez a természetesen. Engem jobban zavart sok már dolog, pl. hogy nem telt iskolai büfére, meg ilyenek, de ez nem nyaralás szintű költség ma sem.

Vagy pl. a használt ruhával nem tudom, mi bajod, mi jól állunk anyagilag a férjemmel, de szeretjük pl. a Hádát és a turikat, a gyerekeknek csak használt ruhái vannak, amiket turiztunk bagy kaptunk rokonoktól, barátoktól, amit senki nem mond meg, tekintve, hogy nyilván jó állapotú ruhákat turizunk ki, nem foltos, szakadt darabokat. Most minden jobb az, ha egy gyerek Pepcos új ruhában jár, minthogy az enyém használt H&M és Next ruhákban? Nem értem.

Sok mindenen lehet úgy spórolni, hogy nem megy a minőség rovására. Olyasmikre gondolok, hogy ha pl. minden héten 2x hüvelyesből készített főzelék van ebédre, az egy nagyon olcsó fehérjeforrás, sok benne a rost, kifejezetten egészséges étel. Húsból többet készíteni ebédre és azt enni vacsorára felvágott helyett, szintén sokkal olcsóbb ár-érték arányban (fehérjetartalomra nézve), mint a bolti felvágott, sonka. És még sorolhatnánk a drága de egészségtelen ételeket, amiket azért sokan fogyasztanak.

Lakhatási költség lehet még sok, de 3-5 gyerekkel számolva azért annyival nem több, mint 1-2 gyerekkel.

Ruhát, játékot lehet venni használtan, meg nagyon sokan kapnak a rokonoktól. Nagyobbaknál már bejön a divat, az nehezebb ügy, mondjuk az én gyerekkoromban még nem feltétlen közösítették ki azt sem az iskolában, akinek nem a legújabb divat szerinti cipő volt a lábán. Számítógép, telefon ma már nyilván kell, de nem kell évente újat venni, így hosszú távon annyira nem drága valójában.

Nyaralásnál sokan olyan összegeket írnak, hogy csak nézek. De ha vonattal-busszal elmész a Bükkben egy kulcsosházba, az a gyerekeknek hatalmas élmény lesz, pénzben meg nem sok. Nyilván a szülőknek 100x nagyobb macera és kevésbé pihentető, mint bepakolni az egész csipet-csapatot az autóba és elgurulni az Adriára, ott pedig egy drága wellness szállodában szállni meg (pedig ez utóbbi is nagy meló).

Szerintem sokaknak irreális elképzelései vannak, hogy mit fontos megadni egy gyereknek. De az is igaz, hogy egy bizonyos szint alá nem érdemes menni. Inkább csak azoknál szokott igazán komoly probléma lenni, akik eleve nem terveznek, csak úgy besikerülnek a gyerekek, és így 5-6-8-an élnek egy egyszobás, komfort nélküli lakásban. Esetleg még azoknál, ahol valami súlyos anyagi krach üt be: a fő kereső megbetegszik, meghal, hitelt vesznek fel és bedől, súlyos beteg gyerek születik akire extra sokat költenek stb.

Mi 5en vagyunk tesók.

Én 30, húgom 25, öcsém 20, kishúgom 15, kisöcsém 13.

Míg minden otthon éltünk, anya nem dolgozott, nevelőapám meg annyit ment, nem is láttuk, csak mikor aludt kb.

Aztán mikor betöltöttem a 14et, mehettem diákmunkára, hogy tudjak adni a közösbe. Nekem az árvaságim is benyelték.

Nyaralni sosem mentünk, ruhát a turkálóból vagy ismerősöktől kaptunk. A házunk mondjuk elég fullos volt, megyeszékhely elit részén éltünk.

Szülinapra max zoknit vagy bugyit, meg anya által sütótt tortát kaptunk. Karácsonyra egy pár cipőt, esetleg egy 200ft-os (mostmár 500) körömlakkot. Telapóra a leggagyibb csokikat, mert az volt a legolcsóbb, a kutya nem ette meg olyan rossz volt.

Jogsit magamnak csináltam meg, úgyhogy reggel elmentem otthonról, kb 1ig suli,majd irány dolgozni este 10ig. Minden nap. Mert ugye attól, hogy a jogsira kellett, haza is kellett ugyan úgy adni.

Én 10éve leléptem. Azóta húgom is. A 3 kisebb tesóm él otthon. Hiába 13 a legkisebb is,anya azóta sem ment vissza dolgozni.

Amit nevelőapám keres, az elmegy a rezsire, hitelre, nagybevásárlásra. A napi bevasárlas meg a családiból megy, illetve anya varr. Ebből olyan napi 3-5ezer összejön.

Ugyan úgy turkáloból öltöznek, telefont használtan vesznek.

Nyaralni elmennek. Hitelből, amit 1 évig fizetnek, majd vesznek fel újat.

Mi 2 gyereket vállaltunk, kind a ketten dolgozunk.

Iszonyú irigy ránk anyám

Mi is 5en vagyunk tesók. Édesapám informatika szektorban dolgozik, anya a gyerekek mellett vállalkozást vitt - ha épp bírta, olyan időszak volt, pörgette azt, ha nem, akkor nem. És 5 gyerek mellett azért az utóbbi helyzet volt jellemző, főleg amikor kicsik voltunk még.

Apa fizetése elég volt arra, hogy kényelmesen éljünk, kicsit félre lehetett tenni is, számottevő mennyiséget mondjuk nem. Ahhoz, hogy nagyobb beruházások menjenek, mindig kellett anya fizetése is. Ami adott volt: vettek egy házat, pár évig azt fizették vissza ismerősöknek (hitelt így nem kellett felvenniük), kert gyümölcsfákkal és veteményessel, céges kocsi, amibe fizetik az üzemanyagot is.

Hogy a kényelmes nekünk mit jelent: van egy 110 nm-s házunk, ahol élünk, nem veszünk különösen extra ételeket, mert az nem férne bele, de azért nem is kenyéren és vízen élünk, ha valami újat ki szeretnénk próbálni ételből, belefér. Minden gyerek el tudott járni 1 fajta különórára/edzésre (ez volt úgymond ami mindenkinek járt alanyi jogon). Nyaralni nem jártunk minden évben, viszont 2 tábort kaptunk nyárra, meg mellé ilyen egynapos kirándulásokra elmentünk nyáron gyakran (pl strandra, állatkert, vidámpark, balaton, stb.) Meg ha mentünk, akkor az őszi/tavaszi idényben mentünk, ilyen módon az évek során sok helyen jártunk, olaszország, ausztria, németország, csehország, horvátország is fel van már fedezve. Jogsit megkapta mindenki, aki szerette volna. Egyetem melletti elköltözés nem fér már bele (aki el akart költözni, annak dolgoznia kell), de azt gondolom, hogy ebben a jelenlegi infláció is nagyon sokat "segített". 3 gyerek egyetemista már, ők már saját maguk fizetik az életük (értsd otthon laknak, de ruhára, programokra, bérletre már nem kapnak pénzt). Haza pénzt nem adunk, de cserébe bármikor bevásárolunk anyuéknak, ha kérik, ezzel segítve őket.

Nekem boldog gyerekkorom volt, tény, hogy vadonatúj 100ezres ruhákat nem kaptunk soha, de élményekben nem szenvedtem sosem hiányt és olyan dolgokat is megkaptunk akár, amit mások nem. Pl van egy öreg skodánk, ami úgymond a gyerekeké (nekünk lett véve gyakorlóautónak, meg hogy ha szeretnénk, el tudjunk menni haverokkal erre-arra). Sokan ezt sem engedhetik meg maguknak... Én nagyon tisztelem a szüleimet, a mostani árak és fizetések mellett én nem tudom, hogy hogy tudták mindezt összehozni.

"Oké, de Magyarország 80%a nem így él ahogy a barátnőd férje.Legalábbis én ezt tapasztalom ha Magyarországon tartózkodom."

Oké, de Magyarország 80%-a nem is 3-5 gyereket nevel egy fizetésből. Sőt, sok más, akár még ny-európai országok lakosainak 80%-a sem. Legalábbis én ezt tapasztalom. Egyszerűen nem is "divat" ennyi gyerek. A 3 még csak-csak, de az sem a többség. De hidd el, vannak azért itt páran Mo-n is, akik kényelmesen el tudják tartani a családjukat a fizetésükből.