Két ilyen gyerek esetén mit lehet tenni? Az egyik remekel, a másik pedig nem.

6 válaszolo vagy ki ég hamar az ügyes okos gyerek vagy nem ,az átlagos gyerek vagy álhatatos lesz és késöbb rámehet a bizonyitási kényszere az egészsége vagy nem .

Vagy súlyos önbizalom hiánya lesz .

Sürgősen fel kell fedezni a másik erősségét. Lehet kedvesebb, emberségesebb, jobb a kicsikkel, ügyesebben zenèlne, jó az énekhangja, rajztehetsége, varrásban jó, vagy csak jobb ízlése van öltözködés terén, esetleg nyelvekben jó. Focizhasson nyugodtan, de mellé szerezz mást. Az egyiknél bevált, hogy nem erőltettétek, nála nem fog, próbáltass ki vele dolgokat közelező jelleggel 3 hónapra.

Rossz tanuló, csúnyácska gyereket úgy horgol, hogy betojok tőle, pedig nincs 10 éves. Sosem jöttek volna rá, ha nem muszáj csinálnia, és ő se tudta volna magától milyen öröme van benne, hogy ügyesebbek az ujjai és jobb a térlátása, ha nem lett volna kényszer. Magától csak azt fogja akarni, amit ismer, tágítani kell az ismereteit, hogy felfedezhesse magát.

14nek.. a másik oldalról is megmaradhat ám a "szorgalom dicsérete" negatív élményként. A mai napig emlékszem, hogy volt egy "rossz, buta gyerek", aki 2esről 4esre javított, de az olyan négyes volt, hogy felfelé húzta a tanárnő ilyen 3,6ról. Kihívta az osztály elé és elmondta 3.ban, hogy mennyire nagy dolog, hogy ilyen szorgalmas volt és ennyit javított a srác. Én meg átvettem a megint kitűnőmet, indultam versenyeken, mint többen az osztályból. Ezt külön oklevéllel jutalmazták és megkérdeztem, hogy hogyan tehetnék többet, hogy engem is megdicsérjenek kiemelve, mert csak egy voltam a kitűnők közül, akiket a srác után elsőként hívnak bizit átvenni. A tanárnő meg nem tudott mit mondani, hogy "te már eleget tettél, kitűnő vagy". Nevetséges volt, a jó képességű gyereknek sosem lesz része olyanban, mint a rossznak, akinek csak meg kell emelni a fenekét és elsajátítani a könnyű általános anyagot valamennyire, és már azért is megdicsérik, ha levegőt vesz.. sosem értettem a tékozló fiú meséjét sem, nem ment az átérzés, se a megértés. Pont úgy éreztem magam.

A gyerekem nem szorgalmas(sajnos), de jó képességű, én nem dicsérem meg a minimumért(egy ideje), mert az lenne a minimum, hogy leül megírni a leckéjét, ha már nehezére sem esik. Erőfeszítésnek meg keresek extra dolgokat, különleges logikai játékokat meg felsős feladatokat, így matekból és magyarból is előrébb jár. Érdekes, azokat szívesebben csinálja, mint a sokadik könnyű feladatot, a kihívást szívesebben teljesítik a gyerekek.

Keresek valami magyarázatot a tékozló fiú meséjéhez.