Mire számítsak, ha többgyerekes apukával ismerkednék? Milyen belekerülni egy olyan kapcsolatba, ahol már van gyerek?
Igen, tudom, bőven van szingli, korombéli pasi is, aki gyereknélküli, keressek olyat stb. De szerintem nem kell magyarázni, hogy a vonzalom miként működik...
37 éves, két éve vált el. Három gyerekük született, a fiú akkor volt 10 éves, ő maradt volna eredetileg is az apjánál, a két lányt vitte volna az anya (4 és 6 évesek voltak akkor). Anyuka "bolondult meg", és ismerte be, hogy évek óta szeretői voltak, szerelmes lett és válni akart. Tehát nem a szokásos forgatókönyv volt, hogy apa lépett volna ki a családból, mert megunta a gyerekeket, feleséget.
Aztán végül az anyuka új párja a két lányt folyamatosan terrorizálta, az apa kapta meg mind a három gyerekre a felügyeleti jogot. Az anyjuk nincs a képben, utoljára karácsonykor látta a gyerekeit. Tehát vele nem kéne küzdeni.
Viszont három gyerek... 12, 8 és 6 évesek most, nem picik, de nem is az a korosztály még, akiket otthon lehetne hagyni például, ha elutaznánk kettesben egy romantikus hétvégére.
Van segítsége, nagyszülői is és fizetett is, tehát valamivel több szabadideje van még így is, mint egy átlagos szülőnek. De mondta, hogy spontán dolgok, programok nem nagyon játszanának, a kisebbik lány nagyon apás és ha pl. beteg, csak őt fogadja el, nem jó sem a nagyi, sem a dada. Volt, hogy nyaralásról jött haza hamarabb a gyerekek miatt, mert a fia eltörte a kezét és műteni kellett.
Tisztelem és becsülöm, hogy ennyire szereti a családját, látszik, hogy imádja a gyerekeit, megad nekik mindent, a saját szüleiről is borzasztóan nagy szeretettel beszél mindig. Kedvelem nagyon, legszívesebben a nap 24 órájában vele lennék. Humoros, okos, művelt, értelmes. Sikeres a munkájában, felépítette a karrierjét, egzisztenciáját. Jól néz ki, jó a stílusa. Csak ugye a gyerekek...
Néha azt érzem, hogy nem lenne semmi gond, máshol is vannak többen. Máskor átfut az agyamon, hogy huszonévesen tényleg olyan kapcsolatra vágyom, ahol csak a sokadik vagyok a sorban, ahol nagyon kevés lenne a kettesben töltött időnk, ahol mindig alkalmazkodni kell +3 személyhez? Azt sem akarom, hogy megpróbáljuk, bemutasson a gyerekeknek, megszeressem őket, aztán ha érzem, hogy nem megy, miattuk ne legyen szívem kilépni a kapcsolatból...
Milyen mozaikcsaládban élni? Úgy belemenni kapcsolatba, hogy már ott vannak a "kész" gyerekek?
válasza: válasza:Nagyon nehéz lehet ez.
Én 23 éves vagyok és sosem lennék benne ilyenben.
Más gyereke számomra teher lenne.
Gondolj bele ha te vezetnéd a háztartást. Rögtön egy anya szerepbe csöppennél. Kell ez neked?
A másik dolog, még a fiú gyerek könnyebbik eset valószínű, de a lányok általában ilyen korban nagyon ellenzik az “új anyukát” és sok vita kialakulhat emiatt. És persze ha választani kellene egyértelmű hogy nem téged választana a pasi.
Ha sok együtt töltött időre vágysz pedig tuti hogy nem ő a megfelelő ember neked.
válasza:Szopasra, igy is, ugy is.
Nem tudom pontosan hany eves vagy, nyilvan fiatal es korban kozel lehetsz a legnagyobb gyerekhez. Nagyon jol latod a dolgokat, spontan randi, utazas, kettesben toltott ido, ez meg az, nem lesz, minden nagy szervezest igenyel. Nekem ehhez huszonevesen, friss kapcsolatba, amikor randizunk ezerrel, nem lett volna turelmem.
A vonzalom, na az nyugi, gyorsan elszall, amikor a nyakadba szakad a 3 gyerek, akik alig fiatalabbak nalad, emiatt konkurencianak is tekinthetnek.
Mert egyszeruen nem lehet elkerulni, hogy valamilyen szinten a te felelosseged is legyenek a gyerekek, akarki akarmit mond. Pl fozol, vagy rendelsz kajat.
Akkor mar nyilvan ugye fozol/rendelsz, hogy jusson a gyerekeknek is, hiszen az milyen mar,ha ott vannak es ok nem kapnak.
Takaritas. Nyilvan ha leszel olyan hulye es odakoltozol, valamilyen szinten muszaj lesz takaritanod, akkor is, ha felosztjatok a csavoddal a feladatokat vagy esetleg van takaritono. Hozzank is jar egy holgy heti egyszer besegiteni, de gyerekek mellett ez edeskeves, napi ezerszer kene jonnie 😂
Nyilvan csak magad utan nem lehet takaritani, nem fogod tudni kikerulni, szoval ez a resze is jo melos lesz.
Gondolom majd vigyaznod is kell rajuk, ertuk menni, hordani oket ide-oda (szerintem ez is elkerulhetetlen).
Ami amugy egy mozaikcsaladban tok normalis, nem feltetlenul teher, de ilyen fiatalon nem gondolnam, hogy ez lenne minden almod.
Nekem is vannak gyerekeim, egyutt vagyok a ferjemmel, de ha valasra kerulne a sor, akkor en bevallalnek nyilvan egy gyerekes pasit (ahogy engem is bevallalna egy ilyen pasi, talan), de ez az elethelyzet mar mas, mint huszonevesen, gyerek nelkul, szerintem!
Szoval nem baj, csinald, a vonzalom gyorsan el fog mulni, hidd el 😂
válasza:Te hány éves vagy? 30 felett azért más három gyerekes, majdnem 40 éves pasit bevállalni mint huszonkevés évesen. Nem lehetetlen egy ilyen kapcsolat, de azért ritka.
Nekem három gyerekem van, magán időnk csak éjjel, ha ők már alszanak, iskolaidőben állandó rohanás és várakozás van (rohanás értük, várakozás amíg kijön, aztán megint rohanás), állandó meló mindenre odafigyelni (lecke, bevivendő, szülői, stb.). Nehéz ez saját gyerekekkel is.
23 vagyok.
Igazából neki a gyerekek, háztartás körül van segítsége bőven.
Hétköznap minden nap jár hozzájuk egy hölgy, kitakarít, elpakol, vasal, ebédet főz, vacsorát készít össze, bevásárol.
A gyerekeket reggel ő viszi el suliba, de délután vagy a nagyszülők, vagy a dadájuk van velük, intézi a különórákat, házikat stb. Hétvégén van, hogy a nagyszülőknél alszanak.
Nehéz így is, biztosan, de mégsem ugyanolyan, mintha ő lenne mindenre egyes egyedül és a munkája mellett kéne megoldania...
Azt, hogy szeretnék-e saját gyereket, még nem tudom.
Alapvetően szeretem a gyerekeket, bármennyit elvagyok velük, azonnal megtalálom velük a közös hangot. Viszont a terhesség-szülés gondolata megrémít, veszélyesnek gondolom az egészet és kb. én lennék az az anyuka, aki a 37. hétre tenné a császármetszés időpontját, hogy egy nappal se kelljen többet szenvedni a nagy hassal, mint amennyit feltétlenül muszáj...
Nyilván van az a szint, hogy annyira vágyik valaki a gyerekre, hogy úgy érzi, minden perc szenvedést, fájdalmat megér, egyelőre én itt még nem tartok és valószínűleg ha lesz is saját gyerekem, nem fogom elutasítani azokat a módszereket, amik könnyítik az anyaságot.
válasza:Papás mamást fogsz velük játszani, és igazából egyikőtök sem tehet róla. Ha gyerekes féllel kezd valaki, ahogy a korábbi hozzászólók is írtak, megúszhatatlan. Lehet álmodozni, de a valóság mas. Egy három gyerekes férfi/nő esetén kár rendszeres romantikus kefélő túrákat vizionálni, főleg ha a másik szülő erősen tojik a gyerekekre....
Nekünk csak kettő vér szerinti van, igaz picik még, de egy esti gyors numera is nehezen megoldható. Nyilván amikor nagyobbak a gyerekek, akkor könnyebb, de ezek a gyerekek még évekig kicsik ehhez.
Szerintem ne mássz bele, mert irtó nehéz lesz.
válasza:Huszonévesen úgy,hogy gyerekem sincs biztosan nem mennék ebbe bele, ráadásul azert eleg sok a 14 év korkülönbéeg,total más élethelyzet.
Közelebb vagy korban a fiához mint a pasihoz, tuti nem vállalnám.
Egyből 3 vadidegen gyerek, nem biztosan nem.
válasza:Mondom, hogy csinald, nem kell itt magyarazkodni.
Hamar ra fogsz jonni, hogy nem feltetlenul ez az almod, akkor se, ha a vilag osszes segitsege a tietek.
Mert 3 gyerek mellett meg az se eleg, de boven megkonnyiti az eletet, az teny.
De mar ertem; hogy miert is tartod vonzonak a pasit…dada, bejarono, “egzisztencia”.
Minden vilagos 🤣
De a 3 gyerek az akkor is 3 gyerek.
23 eves vagy, persze, hogy megremit a gyerekvallalas es szules gondolata, nem hiszem, hogy ebben a korban nagyon ezen kene gondolkozni. Engem se erdekelt, kesobb ertem meg ra, addig nem is igazan foglalkoztam a temaval. Tudtam, hogy egyszer majd szeretnek, nyilvan ezt a ferjemmel megbeszeltuk mar elore, de egyikunk se tudta, hogy mikor.
Aztan, amikor mindketten ugy ereztuk, belefogtunk a csaladalapitasba. De eltelt 10 ev azert kozben, amig mi csak ketten voltunk es azt gondolom, hogy ez igy nagyon is jo volt. Ha mar rogton gyerekekkel kezdtunk volna, biztosan borzasztoan ki lennek most egve vagy legalabbis hianyozna a regi eletem.
Nem, nem vagyok wannabe golddigger. :D
A szüleimnek hála megvan mindenem, lakás és autó a fenekem alatt, anyagi biztonság... Sosem az érdekelt, vagy motivált ismerkedéskor, hogy a másiknak milyen az anyagi helyzete, abból én hogyan profitálhatnék.
Az elején még legyintettem a gyerektémára, sőt, nem is értettem, miért érzi szükségét elmondani. De azért már én is látom, hogy ez nem annyira elhanyagolható dolog, nem olyasmi, ami a kapcsolatunkban ne tűnne fel, még úgysem, ha nem költözünk össze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!