Kínai-magyar párok, hogy oldjátok meg a gyerek(ek) oktatását ?

Vasárnapig

#10

Én választanám a magyar-kínai sulit.

Aztán próbálnám néha (nem minden hétvégén!) külön órára vinni, vagy olyan helyre ahol sok a kínai, beszélgethet, tanulhat, kultúra, nyelv stb stb. Mindennap iskola? Mikor pihen? Plusz az is sokat segít ha otthon is beszélnek hozzá,kinai meséket(is) néz, híreket hallgat, a kínai szülő olvas neki esti mesét (pl egyik nap magyarul, mások nap kínaiul)

Nálunk így van tervben. Én Magyar apuka Iraki és Olaszországban élünk. Mivel nem létezik ilyen iskola csak arab olasz igy azt kihagyjuk mivel apuka anyanyelve nem az arab.

Így otthon mindenki a saját anyanyelven beszél, plusz sok a barát is mind a két oldalról, az olaszt pedig tanulja majd oviban, és egymás közt is olaszul beszélünk. Igen ám, de itt iskola első osztályában kötelező az angol... Aztán középiskolában (ami otthon 5-6-ik osztály talán?) kötelezo lesz a francia vagy német nyelv. Sok személyiségű lesz a gyerek az biztos 😹 de a lényeg Hogy ne szivasd a gyereket. Had legyen gyerek amíg tud.

Én a magyar-kínai iskolát választanám, és tanítanám, fejleszteném otthon és szakkörökön, hogy jó gimibe mehessen utána.

Szerintem a nagyon jó általános iskolák nem nyújtanak annyi pluszt, mint sokan hiszik. Ha egy tanítónéni kedves, normális, nekem az már elég. Ennél többet nem igazán várhatunk egy iskolától. Legalábbis alsóban. De felsőbe meg járhat máshová is, ha nem vagytok elégedettek. Így is nyertek 4 jó évet, amikor van hétvégéje. Kétlem, hogy jelentősen rosszabb általános oktatást kapna a kínai-magyar suliban, mint bárhol. És ha valamivel el is lenne maradva a tanulmanyaiban a hagyományos iskolába járóktól, azt megtanulhatja otthon tőletek.

Hadd írjak le egy történetet:

az egyik gyerekem az ország egyik híresen legjobb sulijába járt, az osztályában mindig a legjobbak közt volt, mindig kitűnő bizivel, mégsem volt ez elég ahhoz, hogy hatodikban az őszi próbafelvételik jól menjenek, konkrétan tragikusan rosszak lettek, de megszerettetni sem sikerült vele a tantárgyakat, a matekot pl. utálta, pedig amint elkezdtem hatodik szeptemberétől én is minden nap aktívan tanulni vele, hogy feljészüljünk a felvételikre, kiderült, hogy mégis élvezi a matekozást, és végül az itthontanulás alatt úgy felhoztam, hogy egy hónappal a felvételi előtt úgy döntött, specmatos hatosztályosba megy. És úgy lett. És ez nem az általános iskola érdeme volt, mert ott továbbra is közepes volt az oktatás, egy csomó mindent nem tanultak. De mi iszonyú sok energiát raktunk ebbe otthon. Hatodikban a szeptembert úgy kezdte, hogy konkrétan 18-20 pontos matekfelvételiket írt (az 50-ből), és senki fejében meg se fordult a specmat. Januárban meg 48 pontos matek felvételit írt, és azóta is a legjobb matekosok között van a specmatos gimis osztályában. Mindezt úgy, hogy 5 évig utálta a matekot! Szóval én levontam a következtetésem: az általános iskolák nem jók semmire tanulmányi szempontból. Én azt látom magam körül, hogy azok a gyerekek lesznek sikeresek az iskolákban, akiknek a családja ebbe energiát rak. Az általános iskola, különösen az alsó tagozat, számomra a megfelelő szociális közeget jelenti. A második gyerekemet ennek megfelelő helyre vittem. Nem olyan jó hírű suli, mint az elsőé volt, de nem vacakabb az oktatás. Az egyetlen, amiben különbözik, hogy a jó hírű suliban több olyan család volt, akik elsőtől kb. a phd képzésükre nevelték a gyereket. Itt meg több az átlagos család.

Szóval én a helyetekben alsóban elvinném a kínai-magyar suliba, és hétvégéken kirándulnánk, játszanánk, pihennénk, sokat olvasnánk, és majd meglátnám, hogy felsőre mi legyen.