Ismetek olyan anyát, aki annyira nem jött ki a párjával, hogy elhagyta a családját, gyermekeit?

Iskolában dolgoztam, találkoztam nem egy ilyennel. Apuka egyedül nevelte a gyerekeket.

"Tehát hogy látni sem akarta többé a parját"

És a gyerekeit sem?! Egyszerűen nem tudom megérteni, elfogadni az ilyet... Gyerekeimet soha nem tudnám elhagyni akármennyire megromlott is a viszonyom a párommal. Mennék velük együtt, de valószínű, inkabb őt távolíttatnám el.

Ismerek.

Szuletett egy fia,elhagyta a csaladot egy masik ferfiert

Szuletett egy lanya,elhagyta a csalodot ujra egy masikért(itt az apuka bortonbe kerult,a nagyszulok nevelik a lanyt,aki mar 13 eves.3 eves volt amikor lelepett az anyuka)

Most ujra van egy kislanya,de mar hallottam,hogy nem erzi jolmagat ebben a kapcsolatban sem...

Ja,es nem tartja a kapcsolatot a gyerekeivel.

A kislany egyszer azt mondtanekem,hogy"tudod nekem nincsen anyukam,elment mert nem szeret"a szivem szakad meg a mai napig ha eszembe jut

#2

Egyik rokonom azért hagyta el a családját férjét, gyerekét mert a gyerek autista és ezt nem tudta elfogadni hogy pont az Ő gyereke lett az, mert egyszerűen nem tudja kezelni ezt a dolgot. Volt már dolga autista gyerekkel és nagyon nem volt neki hozzá türelme, és rettegett attól hogy a gyereke is az lesz, olyan szinten hogy közölte a férjével hogy Ő ezt nem akarja és adják otthonba a gyereket... Persze erről a férje hallani sem akart, sőt azt mondta a feleségének hogy neki kell elmennie de nagyon gyorsan ezek után. Persze el is ment. Amikor volt a válóper csak akkor találkoztak. Gyermekelhelyezésnél a nő már azzal nyitott hogy lemond a gyerekről és az apjánál kell maradnia. Az ügyvéd és a bíró is csak nézett hogy ez ennyire határozott volt, mert fel voltak készülve arra hogy lesz küzdelem a gyerekért mert nekik az volt az eddigi tapasztalatuk hogy az anyuka majd mégis akarni fogja a gyereket. Aztán egyértelműen rövidre zárták a gyermekelhelyezést. Agyerek nem volt ott a tárgyaláson nyilván, de az apuka mondta az anyjának hogy azért néha látogassa meg és ha szeretné el is viheti láthatásra. De az anyuka annyit mondott hogy hallani sem akar erről, és nem akarja látni a gyereket.

Azóta már eltelt több mint 10 év a gyerek kamasz, szépen fejlődik, lett egy nevelőanyukája aki rengeteget foglalkozik vele. Az édesanyjára nem emlékszik, tudja hogy mi van, elmondták neki mert előbb utóbb meg kellett tudnia az igazat, de nem érdekli ki az igazi anyja, régi fotókat látott róla de valószínű fel sem ismerné az utcán ha szembe menne vele. Pedig akkor gyerekként sokat sírt az anyja után, de végül annyira csalódott hogy elhagyta hogy már nem érdekli és akkor sokáig a nagynénje foglalkozott vele, majd akkor jött a képbe a nevelő anyja, akivel hamar megkedvelték egymást.

Egyébként borzasztóan undorítónak tartottam ezt hogy az édesanyja így elhagyta csak mert beteg.... Mivel velünk sem tartja a kapcsolatot és amikor megtudtam hogy mit tett már akkor sem beszéltünk vele, és nem is tudtuk elérni így még tartozok neki annyival hogy jól megmondjam neki a magamét, de erre nem hiszem hogy valaha sor fog kerülni, már túl sok idő eltelt, régóta van külföldön, szerintem esze ágába sincs hazajönni még a közeli országokba sem.

Ismerek.

Anyukát bántalmazta a férj (a gyerekeket soha) nagyon féltékeny volt, az utcára se mehetett a csaj egyedül.

Nem járhatott dolgozni, de mindig rákiabálta a pasas hogy kitartott.

Anyuka anyaotthonba menekült a gyerekekkel.

Majd apuka utánuk a nagyszülőkkel. Kikönyörögték tőle a gyerekeket a mamáék " láthatásra" majd nem vitték vissza. Mivel apuka is ott lakott így jogilag anyuka tehetetlen volt (hiszen törvényes gondviselő)

Utána ahol tudták akadályozták a láthatást. A bíróságon az apa javára döntöttek (volt jövedelme, lakhatása, a gyerekek ne szakadjanak ki a környezetükből stb)

Anyukát ezek után soha többé nem látták. Hogy csak feladta, vagy meghalt, nem tudom.

A gyerekek azóta kamaszok. (3és 4 évesek voltak a válláskor)

Naplopó semmirekellő drogos mind a 2

Apuka csak az anyjukat akarta szivatni. Semmit nem törődött a gyerekekkel.

A nagyszülőknek befolyásuk és pénzük volt (kisváros) hogy elérjék az anya kizárását a gyerekek életéből. Türeleműk viszont a neveléshez már nem.

Nem ismerek ilyet. Olyat igen, ahol váláskor közösen úgy döntöttek, hogy a gyereknek az apánál lesz ideálisabb laknia.

De tök jó lenne, ha ezen csak annyira háborodnánk fel, amennyire a férfiak esetében tesszük...