Terhesen hogyan próbáltatok "ráhangolódni" az anyaságra? Hogyan készültetek fel a babás mindennapokra?

ne kezdj el most aggodni. Ės legfontosabb ha nem megy szoptatås vagy kell potlås akkor kell ne stresszel rá.

első gyereknél én ezen pánikoltam be.

a gyereknevelésre nem lehet felkészülni mert minden gyerek más.

Sehogyan nem készültem fel.

Baratnőm 1000 babás könyvet kiolvasott, elsősegély tanfolyamra járt, szülésfelkészítő, stb...

Aztán amikor ott volt a baba, aztán nem a könyv alapján csinált valamit, el is vesztette a cérnát, türelmét, pánikolt.

Egyszer pont ott voltam, félrenyelt a gyerek. A nagy elsősegély tanfolyamja annyit ért, hogy sokkot kapott, én "mentettem meg" a gyereket.

Én semmivel nem készültem fel. A többség jött ösztönből, amit meg nem tudtam, arra ott volt a gyerekorvos és a védőnő.

Őszintén szerintem felkészülni nem igazán lehet egy olyan helyzetre ami számodra teljesen ismeretlen.

A szoptatás részhez pedig annyit fűznék hozzá, hogy az első gyerekemmel szenvedés volt, de nagyon akartam,vagyis inkább a védőnő.

Most a másodikkal még nehezebben indult, konkrétan nem tud szopizni, plusz az elsővel való nehézségek miatt, a tápszeres + anyatejes táplálást választottam. Fejem amíg van, de ha nem lesz anyatej 1 hét múlva, akkor sem esem kétségbe. Sokkal jobb, hogy nem szoptatok.

22 évesen szültem az első babám,másik országban,minden segítség nélkül.

Ha van kedved írj!:)

Légy tájékozott, szerezz minél több ismereteket, de ne frusztráljon, hogy nem vagy mindenben felkészült. Az úgysem leszel, de ha legalább a problémát felezed, már lesz egy kis előnyöd.

Mondjuk az első napok kihivásait gondolom jó ha előre megpróbálod modellezni, mikor mennyit egyen, mikor legyen széklet... Stb. Egy nehéz szülés után még magadra is lehet gondod, jó ha néhány napig melletted van meg valaki. De jelzem kibicként fantáziálok...