Valami gond lehet a fiammal vagy ez mèg normális?!
Figyelt kérdés
Első gyermek ès megmondom őszintèn mindig is 2 gyereket akartunk, de most...huh 🤷🙉. Nap, mint nap pròbára tesz minket, pedig imádjuk ezt a kis mogyoròt. 2 èves korában mèg nagy elánnal konstatáltam, hogy ez a dackorszak semmi borzasztò, vannak nehezebb napok, de bìrhatò, jò lesz ez. Na, azòta miòta 2,5 èves lett, nèmelyik napokon sìrni tudnèk kìnomban. Kezdődött azzal, hogy ha nem akart bejönni sosem, megmakacsolta magát, lefeküdt a földre, rongybaba lett, cipeltem fel a másodikra napi 2x, közben kapálòzott, ordìtott. Bejöttünk, nem akart kezet mosni, vetkőzni, pròbálom mindig valami hülye törtènettel, dumával rábìrni ezekre, de hasztalan legtöbbször. Aztán ez csitult, kezdett mindenre is nemet mondani. Nem kèr enni, de rá 20 mp re mègis èhes. Nem játszadozom vele sokat, nem eszel?ok, elrakom, majd èhes maradsz. Ez beválik sokszor. Sosem akar öltözni, krèmezkedni, pelust cserèlni. Ha öltözünk is rúgkapál, állandòan erőszakkal kell mindent, nyekeregve, könyörögve, ezt viselem nehezen. Borzasztò erő van benne, leizzadok, mire rendbe rakom. Ha dühös, sokszoe repülnek a játèkok is. Ha találkozunk anyuèkkal ès olyanja van mikor mama köszön neki hogy szia gyönyörűm, puszi? Ráordìt, hogy nem! Nèha meg simán ad neki puszi, ölelès kombòt. Kint tegnap egy angyal volt, nèha semmi gond vele, nagyon mozgèkony, èrdeklődő, ügyes kisfiú, imád kertèszkedni, segìteni mindenben,motorozni, homokozni, beszèl is már elèg sokat, szereti a gyerekeket, mondòkázunk sokat, eszik/iszik egyedül is, tehát ilyen gondok nincsenek, hogy le lenne maradva. Ami nagyon aggaszt, hogy rúgkapál, illetve ha dühös vagy tiltásba ütközik, akkor ami a keze ügyèben van eldobálja, ha nagyon dühös mèg a kezèvel is utáunk suhint, mintha meg akarna verni, rendszerint a lábunkat. Oviban ezt nem fogják tűrni, hogyan szoktassuk le ezekről? A dobálásròl, kiabálásròl már nèztem videòkat, a kiabálásra teljesen nyugodt, halk beszèdet javasoltak, a dobálkozásra meg unalmas, közömbös reakciòt pl Ez jò messzire repült...vagy pont, hogy mint aki èszre se veszi, nem kell abszolút rá reagálni. Ilyenkor a leszidás nálunk csak olaj a tűzre, az èrdekelne ez mèg a normál viselkedès keretein belül van? S mit tehetünk ellene?2023. ápr. 23. 07:37
1/15 anonim válasza:
3,5 evesem nekem ilyen 2 éves kora ota. Majd elmulik. Semmit nem akar. Nem mindenre. Reggeltol estig kuzdunk. Nem aksr felkelnk, feloltozni, oviba becipelem. Haza meg van kedve jonni, de utana az udvarrol be nem,enni azert eszik, de se furdeni,se fogat mosnk, se feloltozni, se lefekudni. Es nem is csinal meg semmit amit kerek,en mindenhova eroszakkal teszem.viszem. borzaszto. En is sokat sirok. Oviban mas lesz. Ott nem olyan batrak azon ne aggodj. Itthon emberkedik az en fiam is csak.
2/15 anonim válasza:
Teljesen normális. Nézd, az idegesség kezeléséért felelős agyi rész 8 éves korban kezd el igazán fejlődni. De van megoldás. Nálunk ha dobálózik fa pofávál közlöm, hogy vedd fel. Addig nem megyünk sehova, amíg fel nem veszi. Rúgásnál (szerencsére ritka) lefogom a lábát és mondom, hogy nem engedem, hogy bánts, tudom, hogy ideges vagy helyette gyere táncoljunk/ugráljunk akármi. Ha hiszti van nagy levegőket veszek és a gyerek utánoz. A legfontosabb hogy amennyire lehet maradj nyugodt, de ne jól van Pistike, semmi baj. Mindig legyen következmény és maradj következetes. Amúgy van 1-2 könyv, ami nekem nagyon sokat segített, érdemes tanulni, mert sajnos a mi generációnknak egyáltalán nem tanították meg gyerekkorban kezelni a feszkót és nem hazudok néha nekem is az lenne az első reakcióm, hogy betakarom 😅
3/15 anonim válasza:
Ja azt elfelejtettem, hogy egy jó ideig baromi jól működik, ha ő dönthet. Megyünk fogat mosni, ma a kacsás vagy a macis fogkefével mosol fogat? Indulunk haza törpe vagy óriáslépésbe menjünk? Nem mindig jön be de jó kis trükk.
4/15 anonim válasza:
Az én 2 éves fiam mindig agresszív mikor valamire azt mondom, hogy nem/ nem szabad. Nincsenek felesleges tiltások, de ami nem, az okkal nem (veszélyes, mérgező, eltörik stb). Kivétel nélkül hozzám vágja ami a kezében van, ha éppen nincs a kezében valami, akkor keres valamit amit hozzám vághat. Ha nincs semmi, akkor két kézzel esik nekem és üt, pofoz. Ha lefogom a kezét, akkor is csinálja tovább plusz elkezd nagyon idegesítően sikítani és nem hagyja abba, ha elmegyek onnan, akkor még agresszívabb fejjel esik nekem és ver. Már az összes nehéz játékát elraktam, mert félek tőle, hogy mikor vágja hozzám ha valami nem tetszik neki. Nem tudom mikor lesz ennek vége, a lányaim egyáltalán nem voltak ilyenek :(
5/15 anonim válasza:
2-es, nincs erről valami cikked, mert én semmit sem találtam most a googlen.
Mi ez, homloklebeny?
7/15 anonim válasza:
Aki azt mondja, hogy ez normális, az nem normális.
8/15 anonim válasza:
Vagy az én gyerekem normális és nekem ez nem normális viselkedés?!
9/15 anonim válasza:
Nem normalis nem normalis,hanem mas habitus. Az enysm hirtelenharagu, makacs,onfeju, ilyen a ferjem aposom, mit varjak. Az oviban is szoltak h onfeju, mit kezdjek vele, nem tudod meggyozni, lekenyerezni semmivel,ha valakit nem akar.
10/15 anonim válasza:
Nagy gond biztos nincs!
Esetleg idegrendszeri éretlenség vagy szenzorossàg állhat a háttérben.
A leírtak alapján következetes vagy, tehát nem nevelési hibáról van szó.
Testvérféltékenység, nagyobb változás pl költözés, bölcsi/ovi kezdés és az ott ért traumák okozhatnak még ilyen szélsőséges viselkedést.
Sok ilyen gyerek van, de normálisnak nem mondanám. Utána kell járni, mert valami kiváltja ezt az agresszív magatartást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!