A férjetek/párotok hány órát alszik kisbaba mellett?

Ha elaludt m@r nem keltfel, ha nagyon sírt a gyerek kiment a nappaliba aludni.

Viszont délután amikor hazajött én mentem el aludni.

Már 4 éves, de ritkán éjjel szórakoztat, ha a férjem van aznap itthon én meg reggelre (6;30)megyek dolgozni, megyek ki a nappaliba.

Tápszeres volt, így sokszor segített, de nem minden éjszaka. Igaz a lelkesedés nagyobb volt az elején :-D Mivel teljes állásban dolgozunk mindketten a gyerek egyéves kora óta, így azért oszlik a feladat.

Ha otthon lennék, akkor nagyobb részt vittem volna én.

Változó volt. Amikor még fájt a hasa, vagy nagyon beteg volt, akkor csak hordozva tudott aludni 20 percnél többet, olyankor 2 óránként cseréltünk, de egyébként is elcsúsztattuk az alvásunkat egymáshoz képest, tehát én 4 órával előbb feküdtem le, mint ő, és akkor valamennyit mindketten aludtunk.

Próbáltam pár hétig, hogy nem keltem, de egyrészt felkel a sírásra, másrészt én olyan kimerült lettem, hogy elájultam, és féltünk, hogy baja lesz a babának.

Később a gyerektől függött, van amikor engem akar jobban, van amikor a férjemet. Most apa mánia van, neki 5 perc alatt alszik vissza, én meg kínlódhatnék órákig. Ilyenkor az szokott menni, akit jobban akar, mert az csak pár perc. Éjszaka már csak vizet kér, meg simit, nem kell tisztába rakni már, tehát nem olyan macera, mint az elején.

Szerintem most már 6-7 zavartalan órát mindketten tudunk aludni (másfél éves).

Az elején sokszor kelt ő is éjszaka. Én durván alvászavaros lettem, nem úgy működött, hogy "alszom amikor tudok", mert zömében amikor lehetett volna sosem tudtam, ellenben pont elaludtam volna mire ébredt a kislányunk és iszonyat éberen is aludtam, szóval olyan szinten megborult valahogy a szervezetem és az alvókám, hogy egyedül nem bírtam volna. Ciki vagy sem, beismerem. Sokszor kelt, dajkált, amikor hallotta, hogy nem tudom megnyugtatni, én meg egy idő után csak zokogtam, ez van. Ez úgy 2 hónapos koráig tartott. Utána picit nyugisabb baba lett, jobban beálltak az alvásai, picit többet aludt már egyben. Akkor már nem sokszor kelt a férjem is, nem volt rá igényem. 4 hónapos kora óta meg szinte csak én kelek. Kb. akkortól már nem igényelt éjszakai szopit és elég jól alvó is lett, én is helyrejöttem többé-kevésbé, így az éjszakai egy-két keléssel elboldogulok. Egyébként az elején nála is hatott az újdonság ereje, nem bírt az ágyban maradni, amikor hallotta, hogy mi ébren vagyunk.

Amióta bírom a strapát, nem látom értelmét, hogy mindketten virrasszunk mellette, így az az egyezség, hogy enyém az éjszakai műszak és ha az nagyon durva volt, akkor amikor hazaér a munkából, ő átveszi és én lepihenek. Ez így jól működik. Semmi értelme nem lenne, ha mindketten le lennénk pukkanva.

Egyébként ő 6-7 órát alszik így egyben, ahogy a gyerekünk érkezése előtt is. Én 8-at alszom kb., de több megszakítással, ami így 3-nak sem tűnik reggel. :D

Az elején próbálkoztunk, hogy ő is kel a babához, tisztába tette, ritkán vissza tudta altatni de a fiam anyatejes volt, nagyon hamar elkezdte, hogy csak cicin aludt vissza így eljött az a pont, hogy a férjemnél ordított, nálam aludt. Így pár hónap után már fel se keltettem a férjem, jó alvókája van, meg se hallotta ha a baba sírt így rám maradt.

Viszont ez nem csak éjszaka alakult így. Napközbe is cdak cicin elalvás jött be, napközbe is csak nálam maradt nyugodt.

Kb másfél éves korától kezdte el felfogni hogy van apa is, lehet vele is lenni, de az alvás csak velem 2év után is.