Kisgyerek kisgond, nagy gyerek nagygond?
Amikor azt mondják, hogy sokkal nehezebb lesz a gyerekkel később, mint babakorban, akkor mire kell gondolni?
(a dackorszakot leszámítva, mert azt elhiszem, hogy nehezebb, mint a babakor, mert a nemalvás, fizikai megterhelés mellé még bejönnek az ordítva ellenkezések).
Ez az első egy év nekem brutál volt, nem tudom hova lehet ezt még fokozni 😵
"az első egy év nekem brutál volt, nem tudom hova lehet ezt még fokozni" 🤣
Ne haragudj, de hangosan felröhögtem.
Abszolút igaz a mondás.
Az első pár év csak leegyszerűsítve az életben tartásról szól, utána ahogy nő, a hangsúly áthelyeződik arra, hogy boldog, életképes, normális értékekkel rendelkező felnőttet nevelj belőle, ami egy fikarcnyival se könnyebb feladat.
Folyamatosan újabb és újabb kihívások jönnek.
Csak annak könnyebb, akit nem érdekel, hogy milyen felnőtt lesz a gyerekből és leragad ott, hogy "á, végre meg tud kenni egy szendvicset, éhen már nem hal, én már nem kellek"...
Ezt nem lehet elmondani, ezt át kell élni. Ha elmondom milyen egy kamasz nevelni, úgysem hiszed el. Olyan problémák jönnek, amikre nem is számítasz és nem csip-csup hisztike, hanem életre szóló hibák elkövetése vagy épp nem elkövetése a kérdés. Majd ha ott tartasz, megérted. Nekem a nagy 15, vérbeli kamaszlány, a kicsi 2 éves, tudok különbséget tenni. Öcsém fiatal felnőttkorát (bulikorszak 18-24 év) pedig én már felnőtt fejjel néztem végig, hidd el csak nehezebb van a csecsemőkornál.
De mondom, ezt meg kell tapasztalni, nem elhinni kell.
Hát lehet, hogy óriási hiba volt a gyerekvállalás 😥
Fizikailag és mentálisan is teljesen kikészültem..
Ez a nemalvás nekem gyilkos.
De ha ennél csak sokkal rosszabb lesz..
Azt nem mondom, hogy az öngyilkosság gondolata foglalkoztat, de ha ez ennél is brutálisabb lesz, hát nem tudom... nem biztos, hogy ki fogok bírni többet
Nekem végem van.
Gyűlölöm az életem, gyűlölöm magamat, egy szenvedés az egész.
Sokszor fizikailag fáj az, hogy ébren kell lennem.
Fájnak a tagjaim, a fejem, a szemem, az agyam nem működik.
Vegetálok, az alváshiány olyan fájdalommal jár, amit soha nem hittem volna.
És ezekszerint nincs kiút ebből.
Elrontottam az életem, elkövettem életem legrosszabb és leghalálosabb hibáját.
Jön az este de nem megnyugvást kapok, csak újabb borzalmat.
És ennek nem lesz vége. Nincs vége.
Ha legalább jobb lenne pár év múlva, összeszorítanám a fogam és túlélném valahogy.
De ezekszerint nincs mit túlélni.
Nem tudom mi lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!