Tényleg az újszülöttkor és a kamaszkor a két legnehezebb és legstresszesebb időszak a gyereknevelésben? Vagy mindegyik az, csak másképp?

Az újszülöttkort én kifejezetten élveztem, pedig sok figyelmet igényelt már akkor is, nem volt eszik-alszik baba. De én meg bagoly típus vagyok, nem esett nehezemre éjszaka kelni hozzá, napközben együtt aludtunk, olyankor pótoltam az alvást. Délelőtt nagyokat sétáltunk. Szuper volt minden.

Amióta szalad, beszél, azóta nagyon nehéz. Szerintem lábon kihordok hetente két infarktust. Hajmeresztő dolgokat kóstol meg, vesz kézbe, ha elveszem tőle visít. Esik, borul, beüti magát. Nincs egy nyugodt perc sem mellette amikor ébren van. Bölcsibe sajnos nem veszik fel, pedig jót tenne neki is, nekem is. Várom már, hogy ovis legyen.

A kamaszkorról még nincs tapasztalatom.