Mi lehet annak az oka, hogy manapság egyre kevesebben vállalnak gyereket (illetve egyre kevesebb gyereket akarnak egyáltalán)?

Jo kerdes

.. A mi ismerőseink körében, azok nem vállalnak akik megtehetik.Sajat lakás, jó munkahely, és nem akarnak. Az okát nem szoktak mondani, csak, hogy nem akarnak.

Mi is megtehetnénk, jól keresünk, van félretett pénzünk, saját házunk, mégsem fogunk vállalni. Nem értem mi az összefüggés, attól h valaki megtehetNÉ, mert adottak az anyagi körülmények, nem jelenti h meg is kell tennie. Se azt, hogy meg is akarná tenni. Az anyagi háttér csak egy dolog, a legeslegfontosabb és első szempont, hogy AKARNAK-E! Utána jöhet bármi más. Ha nem akarnak, akkor tök mindegy lenne az is, ha milliói vannak, a körülmények nem adottak, hisz hiányzik a legfontosabb tényező.

Millió és egy oka van, hogy nem akarunk és soha nem is fogunk gyereket vállalni, de ha bárki megkérdezi mi is csak annyit mondunk, hogy mert nem akarunk, nem vágyunk rá, kész. Nem tartozunk senkinek magyarázattal a magánéleti döntéseinket illetően.

Akik most arra verik a mellüket hogy két éve 10 milla HITELT kaptak a gyerekükre,majd emlékezzenek a saját magasztos szavaikra öt év múlva.

Csak annak lenne szabad gyereket vállalni,aki ezt ELEVE megengedheti magának.

Olyan viszont egyre kevesebb van.

Lesz még a CSOK-os ingyenpénz kamatos kamattal behajtva. Viszont akkor már ott lesz a néhány gyerek is,akiknek lesznek kisebb-nagyobb elvárása. AZT ki fogja finanszirozni?

A tudatosan gyerekmentesek? Azok,akik megálltak egy vagy két gyerek után? Nyilván,mert most is ök vannak a kasszához szólitva.

Nem beszélve az örökös beszólogatásokról, amiket napi szinten kapnak .

OFF #45: Ezt kiegészíteném annyival, hogy nem csak a gyerekek száma számít, hanem az ökológiai lábnyom is. Lehet valaki egyke, de nagy teher a Földnek, ha rengeteg dolgot vesz, szezononként cseréli a ruhatárát, sokat repül, a WC-re is autóval jár, kedvence a marhahús, pazarolja az élelmiszert, kétévente cseréli a műszaki cikkeit stb. Természetesen vannak, akik természetvédelmi okokból nem vállalnak több gyereket, de nekem sokszor az az érzésem, hogy pont az ellentéte az igaz: ha gyerek van, nehezebb utazgatni, vásárolni (magának), szórakozni, mindenféle drága hobbinak élni, szóval úgy általában fogyasztani. Igaz, a gyerek miatt sem kell lemondani a fogyasztásról, kaphat minden méretből egy zsáknyi új ruhát, új játékokat, a világ másik végéről szállított szuper ételeket, de ezeket hivatalosan mégsem magának veszi az ember ;).

Én azt látom csapdának, hogy a gazdaság miatt a fogyasztást próbálják ösztönözni, a fejlődő országok népességének sokszor a fejlett országok életmódja az álomcél. Lemehet Afrikában családonként 2-re a születésszám, ha közben ők is átváltanak a nyugati életmódra ez már nem biztos, hogy segít.

07:31

Én leginkább azért nem vállaltam gyereket,mert már 12 évesen láttam, hogy túlságosan hasonlít a jellemem az anyáméhoz.

Olyan türelmetlen, velejéig kárörvendő, rosszindulatú embernek mint ő, soha nem lett volna szabad gyereket vállalni. Négyet meg pláne nem. Rajtam még csak a türelmetlenség, meg az örökös elfojtott düh volt érezhető,de könyörgöm ez egy 12 éves kislány esetében nem normális.

Tehát azt mondtam dacára az örökös gúnyolódásnak meg jósolgatásnak, hogy én nem akarok egyetlen életet sem tönkretenni tehát nem szülök és Schluss.

Teltek az évek. Figyegettem magam,de abszolút nem érdekeltek a gyerekek. Minél kisebbek voltak,annál kevésbé.

Már az első komolyabb kapcsolatomat (19 lehettem) azzal indítottam, hogy nálam nem téma a gyerekvállalás. Hát persze, hogy nem lettem komolyan véve🤣🤣

Na, mindegy akkor megyek tovább.99-ben

24 évesen férjhez mentem és az esküvői vacsorán bejelentettük, hogy nem tervezünk gyereket és ha lehet,ne untassuk egymást a tisztelt rokonokkal és barátokkal a "Mikor jön már az a babóca?" típusú kérdezz-felelekkel.

Ehhez tartottuk magunkat. Igaz, hogy 2008-ban békében elváltak az útjaink,de még abban az évben megismerkedtem a mostani párommal, akinek szintén nem voltak családalapítási szándékai.❤️ Éldegélünk kettesben. Szoktam néha barátok, szomszédok gyerekeivel játszani,de ez is elég.

Ami meg a lelkemet, meg a jellememet illeti: könyörtelenül őszinte vagyok, maximalista és türelmetlen. Belőlem " hiányzik" az anyám kárörvendő elemi rosszindulata és önzősége. Talán azért,mert nem szültem egy gyereket sem,akin ezeket büntetlenül "kiélhetném".

Saját jól megfontolt döntésem volt az, hogy én nem kísérletezgetek: jobban csinálom-e mint az anyám?

Nem csináltam volna jobban.

Olyan gyerekkort,meg anya/ gyerek kapcsolatot mint a miénk mind a mai napig,az ellenségemnek sem kívánom. Pláne nem egy vagy több ártatlan gyereknek.

Az én ( valószínűsíthető) anyaságommal úgy tettem a legjobbat a gyerekemnek, hogy nem szültem meg.😊😊