Miért kell ez a hülye kell a kistesó szöveg állandóan?

Úgyse értik meg.

Ha megmondom h nem tudok ennél kevesebbet aludni és fizikailag se bírok többet (mentálisan főleg nem), akkor az jön, hogy oooo dehogynem meg ha megvan akkor már úgyis bírni fogom.

Amikor meg felhozom, hogy azért az életminőség is számít, csak a fintorgás megy...

Az én kisfiamnak sem lesz testvére. Mindig szerettem volna gyermeket, fiút vagy lányt teljesen mindegy, de egyet. Sosem tudtam elképzelni hogy többen legyenek, nem volnék alkalmas rá. Korábban a mikor lesz kistesó-kérdésre még kitérő választ adtam, aztán rájöttem, hogy a világon senkinek nem tartozom magyarázattal. A mi életünk, a mi döntésünk. Azóta őszintén megmondom bárkinek, hogy nem, nem szeretnénk még egy gyermeket. A tapasztalatom alapján, megdöbbentően sokan vannak, akik ezt az információt képtelenek feldolgozni, kevesen fogadják el ezt a választ. Amit leírtál, nem bírnám türelemmel, egy idő után biztosan megmondanám a magamét, pláne, ha valaki ezért önzőnek nevez.

A kérdésre válaszolva: fogalmam sincs, mi motiválja azokat, akik a "kell, hogy legyen testvére" és a "ne legyen egyedül a Nagyvilágban" című műsort nyomják boldog-boldogtalannak.

Az embereknek vannak berögződéseik, de én csak nevetek rajta. Ha valaki komolyan beleszól az életembe, azt leállítom, de egyébként nem háborodok fel egy-egy elejtett félmondat miatt.

A legkomolyabb a nagymamám volt amúgy, a covid óta nyomja hogy ne essek teherbe újra, vagyis hogy ne legyen tesója a fiamnak. Én tudtam hogy akarunk legalább még egy gyereket, de nem mondtam neki semmit. A háború kitörésekor újra elővette a témát, egy hónappal utána lettem terhes, nem is mondtam el neki. Nyáron azzal jött hogy itt a majomhimlő, nehogy terhes legyek, én már csak magamban röhögtem 3-4 hónapos terhesen. Most már egyébként azt mondta büszke lehetek a két szép fiamra.

Amúgy voltak még vicces beszólások, anyámnak amikor megmondtam hogy a második is fiú, így szólt: "Nem baj, a lényeg hogy egészséges legyen." (Mert ugye az egész család lányt várt, mintha törvényszerű lenne, hogy fiú után lánynak kell jönnie.) Nem bántódtam meg rajta, csak nevettem, meg mondtam, hogy na kösz.

A másik meg akkor volt amikor a második terhességemkor elmentem az egyik orvosomhoz aki évek óta kezeli a krónikus betegségem, mondtam hogy újra terhes vagyok, és ő is fiú, erre az orvosom: "Akkor kell egy harmadik is, hátha kislány lesz" :DD De ő jófej, sose haragudnék meg rá, csak érdekes, hogy ezek a klisék annyira benne vannak az emberek fejében.

Nőgyógyászom is mondta a második terhességem alatt, hogy jól van ez így mert a tesó az KELL, de ez is csak egy elejtett félmondat volt, nem álltam le vele ezen filózni hogy ez egy sokkal összetettebb dolog.

Amúgy szerencsére normális emberek vesznek körül, az én nagymamám meg a férjem nagyija tolta durvábban a véleményét néha, de a többiek nem nagyon cseszegetnek. Azt mondom, aki túltolja, le kell állítani, aki meg csak egyszer elejti a véleményét, nem kell vele foglalkozni.