Megvetendő, hogyha azt akarom hogy a gyerekem ugyanazt csinálja mint én?

Így gyűlöltette meg velem anyám a konyhában tevékenykedést.

Azért mert ő imádott süteményeket sütni (profi volt), cukrásznak KELLETT tanulnom, pedig programozó akartam lenni.

Végeredmény: soha nem dolgoztam a szakmámban, elköltöztem, a konyha közelébe nem megyek szívesen és jelenleg informatikát tanulok.

Hú, de béna troll vagy, te jó Isten! Máris unjátok a téli szünetet, vagy mi van?

"A szabadidejét azzal vennem el..." Ilyet nem ír, aki komolyan gondolja a kérdést. + Eddig még nem volt gyereked, most meg hirtelen Krisztián fiad lett🤦🏽‍♀️

Nem megvetendő, de ne erőltesd, ha úgy látod, mégsem ez lesz a megfelelő út. Én is zenei általánosba jártam, furulyáztam, zongoráztam. Imádtam, és mikor megszületett a lányunk, azt mondta neki is ez az útja. Aztán 2-3 évesen mikor spárgázott, bukfencezett, majd ovis korában kedvtelésből megtanult fejen állni, akkor azt mondtuk, nem a zene az ő pályája. Most lesz 8 éves, második osztályos egy sportiskolában és verseny szinten ritmikus gimnasztikázik. Szép hangja van, de nem kiemelkedő, nem is annyira szeret énekelni, neki a sport a mindene. Furcsa, mert nekem a sport mindig is a mumusom volt, de ő nem én vagyok, ebben nem rám hasonlít.

A lényeg, hogy ne erőltess semmit. Az nem baj, ha megkedvelteted vele a zenét, de ha ő nem akar vele foglalkozni, akkor hagyd!

Igen.

Baromság. Abban támogasd ami érdekli ne eröltesd rá a saját életed.

Én is álmodoztam, hogy a fiam állatorvos legyen vagy közgazdász. Engem ez a két dolog érdekel. Zene meg sem fordult a fejemben.

Ő meg 8 évesen közölte, hogy dobolni szeretne. 4 éve dobol és zongorázik. Most 5.es, de nagyon komolyan veszi. Konz8ba akar majd felvételizni. Rengeteget gyakorol.

Támogatok benne. Ha neki ez az útja hát akkor mennjen erre.

A kérdésben: "ha gyerekem lenne"

A kérdező kommentjében: "megpróbálom bíztatni Krisztián fiamat"

Gyengén trollkodik.