Mi a gond a képernyővel 1 év alatti gyermek esetén?

10. én igen, a sajátomat. azóta kicsit átértékeltem a témát. 😂

tudom tudom, akkor én nem vagyok normális, rá figyelő, gondos szülő…

Ja mert ha hagyom hogy rá-ránézzen, akkor nem is figyelek rá. Ja értem.

Lehet akkor már a konyhaablakon is kiugrott, csak épp nem vettem észre, mert nem figyeltem 🤔🤣

Senki nem mondja, hogy nem nő fel az a gyerek, aki tv előtt ül egész nap. De, hogy a full potenciál, ami születésénél még benne volt, és amit egy másfajta szemlélettel ki lehetett volna belőle hozni, sosem, vagy nehezebben fog kijönni. Persze, mivel ezt nem lehet bizonyítani - egy gyereket nem lehet két különböző módon felnevelni - ezért azok a szülők, akik sokat tv-ztetik az egészen kicsi gyereküket, sosem fogják elhinni, hogy lehet káros hatása, mert nem látják, nincs azonnali visszacsatolás.

Btw ezért vannak a tanulmányok. De hát azok mind hazudnak :D

#15 Amúgy azzal együtt, hogy én sem tévéztetem a saját gyerekem, azt hozzá kell tennem, hogy azért azok a tanulmányok ilyen komplex témában gyakran torzítanak.

Kicsit olyan, mint amikor megállapítják, hogy a sok gyerekes családokat itthon gyakran fenyegeti az elszegényedés veszélye, mert sokkal alacsonyabb az egy főre jutó bevételük, meg mert gyerekek mellett ezek szerint a szülők nem találnak (olyan jól fizető) munkát. Miközben fordítva is van összefüggés, hogy van egy szegény, nehezen munkát találó réteg, aki sok gyereket vállal, akik azért szépen betorzítják a statisztikákat.

A TV-nél is statisztikában lehet ilyen összefüggés. Megvizsgálnak 5-5 ezer gyereket, és megállapítják, hogy azok a gyerekek, akik nem tv-znek gyorsabban fejlődnek. De közben azért azok a szülők, akik a gyereket 3 éves koráig nem engedik tv-t nézni, valószínűleg többségében az átlagnál több időt és energiát fordítanak a gyerek fejlesztésére is. Simán lehet, hogy a nem tv-t néző gyerekek 25%-a jár tsmt tornára, 40%-a babaúszásra, 70%-ával napi négy órát járnak játszira, míg a tv-t nézők között ez az arány 15%, 10% és 30%.

Szóval csak azt a teljesen off topic kommentet szerettem volna tenni, hogy a statisztikákat is érdemes valamennyire kritikusan nézni. Mert kihozható az is, hogy a korona oltások életveszélyesek meg az is, hogy veszélytelenek.

Igaz. De ettől függetlenül figyelmen kívül hagyni őket, szintén önbecsapás.

Mégis lehet tudni, hogy az a gyerek, akit folyamatosan tv-ztetnek egészen pici kora óta (és ne, senki ne hasonlítsa össze a hajdani, 20-30 évvel ezelőtti tv-zését, a mostanival, mert mind mennyiségében, mind elérhetőségében, mind ingerekben összehasonlíthatatlan) abban rengeteg igény nem alakul ki pl a könyvek iránt, pl a szabad játék iránt, pl a kinti mozgás iránt. Pontosabban 2-3 évesen még van igénye ezekre, de ahogy nő egyre kevesebb, mert az instant dolog a tv-ből, tabletből jön. Meg se kell mozdítani érte egyetlen agytekervényét sem. Készen kapott képi és hangi világ, ráadásul atom ingergazdag, amilyen a való világ sosem lesz (csak ha azzá tesszük).

Ezzel szemben, aki nem tv-zteti a gyerekét, az a szülő igen, valószínű sokkal tudatosabb, így tudatosabb olyan téren is, hogy több könyvet olvas, többet mennek ki mozogni, esetleg még viszi ide-oda. De a kulcs rengeteg könyv és a mozgás.

Nagyképűen fog hangzani és egyáltalán nem reprezentatív. A lányom márciusban lesz 3. Nagyon keveset tv-zik. Heti 2-3szor fél óra. Ezzel szemben naponta több órát kell neki olvasni és rengeteget mozgunk, sétálunk, van a nappalinkban egy bosu, amit pici kora óta használhat, folyamatosan akadálypályát kell építeni neki, egyensúlyozik, ugrál. Olyan szókincse van és olyan szavakat használ (helyesen), hogy kapkodom a fejem és nem hiszem el, hogy egy 2,5 éves honnan tudja. Valamint számtalanszor van, hogy leül, kinyit egy könyvet és "olvassa" magának. Ez egy Bogyó Babócánál vagy egy Bori könyvnél nem meglepő, hogy elmlékszik kb szórul szóra, hogy melyik oldalon mi van (annyiszor meséltük már el), de mostanában csinálja, hogy levett egy felnőtt könyvet (amiben csak betű van), kinyitja és mond egy történetet (közben úgy tesz mintha olvasná). Elfogult vagyok, aláírom, illetve az is elképzelhető, hogy nincs reális képem az ennyi idős gyerekekről, de el vagyok képedve.

Ezzel szemben ezt az unokatesóitól sosem tapasztaltam. Az 5 éves nagylánynak a beszédét, a mondat szerkezeteit még mindig nehéz megérteni és 5 évesen közel sem olyan gazdag a szókincse, mint a lányomnak. Nem buta, félreértés ne essék, de egyszerű mondatokat és szavakat használ, nem választékos. És ott pl tudom, hogy sokkal több tv van, kevesebb mozgás és kevesebbet olvasnak nekik.

Mondom, nem reprezentatív és még elfogult is lehetek, de szembetűnő attól függetlenül.

17. pontosan leírtad. elfogult vagy, nem tudod milyen más 2.5 éves, nem reprezentatív példa és ráadásul ordas nagy önbecsapás.

az “én gyerekem zseni, egy igazi special snowflake” szindróma. aztán majd rájössz, hogy mennyire fájóan átlagos.