Óriási baromság lenne így gyereket vállalni?
Szóval, 18 éves vagyok, idén érettségizem.
Én sose akarok férjhez menni, én egyedül szeretnék babát nevelni. Nincs szükségem annyira nagyon párkapcsolatra, sajnos mindenkit megunok hamar, életem nagy szerelme pedig meghalt tavaly...
Szóval, ahogy leérettségiztem, összeszedek egy srácot, és babát akarok tőle (amiről ő nem tud, és soha nem keresem fel emiatt), akit itthon nevelek egyedül (esetleg szüleim segítségével).
Semmi más dolgom nincs az életben, szüleim milliárdosok, óriási házunk van, nekem soha az életbe nem kell dolgoznom, luxuskörülmények között élhetek életem végéig. (bár azért szeretnék mondjuk 1 diplomát, ha mondjuk a gyerek már iskolás...)
Szóval szerintetek?
18/L
Hát először is őszinte részvétem a volt párod miatt.
Másodsorban gratulálok a családod sikereihez és kívánom, hogy ez a szituáció ne változzon. (Nem ironizálok)
Node: az ember társas lény. Neked még friss a gyászod, legalábbis relatíve friss, mert a szavaidból azt veszem ki, hogy nem dolgoztad fel.
Én kivárnék még. A gyerekkel is bőségesen ráérsz akár 10 évet is még. Az ember társas lény, gondolj majd idősebb korodra, amikor a gyerek már kezd kifelé kacsintgatni. Akkor hogy akarsz élni? Mint egy remete, akinek ugyan anyagi gondja nincs, de belül egy megkeseredett magányos valaki? Ugye nem?
Ha úgy érzed, hogy - most - nincs szükséged párapcsolatra, akkor ne vágj még bele. De szerintem a gyerekprojektbe sem.
Várj és az élet megoldja. Pár év múlva simán lehetsz boldog CSALÁDanya.
Minden jót, üdv.
Egy harmincas pasas.
Miért akarsz gyereket? Mert egyedül vagy? Mert nincs mit tenned? Unatkozol? Vagy van jobb, komolyabb indokod?
Mit mondasz neki, ha az apját szeretné (úgy, mint ahogy neked is ott van a közeledben a tiéd)?
Szüleim mindig mindenben támogattak eddig.
Nem egyéjszakás kalandból akarom, hanem először legyen valamilyen szintű bizalom, várjunk pár hónapot, aztán...
A "gratulációkat" köszi, bár elég sokat örököltünk szegény nagyszüleimtől is.
Rengeteg fiúm volt mielőtt összejöttem azzal a párommal, aztán szakítás, és újra együtt.. Akkor már jobban megbecsültük egymást, csak mikor szakítottunk, miattam elkezdett drogozni.. Csak 2 hónapot voltunk külön pedig.. Próbált leszokni, én mindenben segítettem, mégis egyszer egyik este a barátja hívott fel.. :'(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!