Jobb anyat erdemel? Kit kene felkeresnem hogy valtoztatni tudjak?

Hordozó!

Ráadásul egy ekkora gyerek már beletehető egy sima csatosba is, azt nem kell kötözgetni, bárki fel tudja venni szerintem.

Szerintem az nem feltétlenül jó ötlet, hogy egyedül menj el, csak arra fogsz kilyukadni, hogy mennyivel könnyebb gyerek nélkül.

Én a helyedben inkabb gyerekkel mennék el és rajonnek arra mennyire jól is tudunk szorakozni kettesben. Kieandulni, tomegkozkekedni, fagyizni, játszótérre vidd el! Magadra kötöd, vasaroljatok, barmit.

Nekem is üvölt ha leteszem,de soha nem kiabáltam vele. Ott hagytam arra a pár percre a babakarámban és max mikor visszamentem orsziporszívóval kiszívtam az orrát,de nem húztam felmagam a sírásán. Férjem éjszakás szintén este 6-ig nincs itt és éjszaka a gyerek másfél óránként kel. Szóval én is fáradt vagyok,de a titok hogy nem katasztrófa ha sír.

Amikor cicát kell etetni stb a hordozóba rakom a hátamra és nekilódulunk.

Este főzök amikor a férjem már tud babázni.

Igen így is szalad a ház,de nem érdekel.

Szoptatás alatt meg sorozatot nézek némán,felirattal. Kitöltöm a szabadidőket mint amikor szopizik,alszik.

Ha felhúzom magam( mert persze én is ideges vagyok amikor mondjuk hajnali 3-tól 6-íg nem alszik és bőg) akkor ott hagyom a babakarámban sírni és iszom egy pohár vizet vagy ami jól esik ,ami egy perc sincs. Ezalatt lenyugszom és már megyek is vissza nyugtatni a picit.

Lassan 3 hónapja nem alszom és még egyszer sem kiabáltam vele, az enyém most lesz 1 éves.

A titok hogy amikor felmegy a pumpa kicsit sétálj ki a szobából és számolj el 10-ig aztán menj vissza putyulgatni a babát.

#18: amíg nincs megoldva, megértve, hogy ő maga miért triggerelődik ezekben a szituációkban, addig amit te tudatos pillanatoknak aposztrofálsz, csupán annyi lesz hogy elfojtja a feltörő indulatokat, mert tudja hogy ez nem jó. Viszont ezek máskor, máshol helyet követelnek maguknak és kitörnek. Plusz mind tudjuk, hogy ez nem könnyebb lesz, hanem kihívásosabb és aki egy 1 évessel kiabál, az egy 2 éves hisztijénél/dackorszakánál eszköztelen és nem marad más neki, mint a kiabálás.

Kell neki a pihenés, meg a segítség, enélkül nem megy... de mély önismeret nélkül nem fog előrelépni. Sok ilyet láttam sajnos pályám során.

Hát nagyon megértelek. A fiam 14 hónapos múlt, tud járni de belém kapaszkodva ordít immár 5 hónapja. Alig tudok tőle valamit csinálni, ha muszáj takarítani meg mosni akkor addig berakom a járókába, maximum ordít addig, nem tudok mit csinálni. Van két lányom is rajta kívül, két iskolás, ők egyáltalán nem csinálták ezt. Plusz a fiam nem is alszik, óránként kel kb 4 hónapos korától, teljesen ki vagyok merülve. Párom havonta 1 hétvégén van itthon újabban, mert dolgozik. Senki nem nyitja rám az ajtót, barátaim nincsenek, végtelen fáradtságot érzek, nincs aki 1 napra is átvenné tőlem a gyereket. Már napi szinten fáj a fejem meg a gyomrom, már csak az a kérdés mikor adom be a kulcsot...

Pedig csak a kikapcsolódás a megoldás erre. Ezt én is tudom de nincs rá lehetőségem ☹️