Mennyire különböznek egymástól a gyerekeitek?
Feltételezvén, hogy azonos a szülői génállomány (tehát ugyanattól az apától-anyától vannak), és nem telt el jelentősen sok idő a gyerekek születése között, hogy nagy különbségek legyenek a nevelésükben. Pusztán ami a személyiségükből fakad, mennyire mások a gyerekek? Azonos vagy különneműek?
Babakortól akár kamasz-vagy felnőttkorig minden tapasztalat érdekel.
Én még csak most novemberre várom a második babám, fogalmam sincs, mire számíthatok. A nagyobbik lányom nyugodt, kiegyensúlyozott, könnyen kezelhető gyerek, csak bízni tudok benne, hogy a húga is hasonló lesz, de nyilván nem tudhatom előre. Na meg a későbbi években, kamaszkorban netalán meg aztán pláne elképzelésem sincs :D Remélem azért jól kijönnek majd, akárhogy is alakul.
Nálatok hogy volt?
Ég és Föld.
3 év van köztük, alapjaiban teljesen ugyanúgy neveljük. Azt leszámítva, hogy a kicsivel nem kell megerőltetnünk magunkat, mert nagyon könnyen kezelhető gyerek. Vele nem kell végigpróbálni a "repertoárt", általában bevalik az, amit a nagynal szajkóztak (hiába), hogy "miért nem így csinaljatok?". Hát mert vele nem vált be. :D
De még csak 4 éves. Később fordulhat, de egyelőre még mindig a 8 éves miatt fő a fejünk.
A három gyerekem közül a két "szélső" nagyon hasonló temperamentum, tehát a középsőm egy picit kakukktojás.
A két nagy között 21 hónap van, a két szélső között pedig 7 év.
Teljesen más, tűz (2. fiú, 5 éves, szereplésre vágyó, extrovertált, érdeklődő, kicsiként problémamentes, 9 hónap után gatyafelkötés, totális kimerüléses, ha ilyen az első több nem lett volna) és víz ( 1. lány, 14 éves, visszahúzódó, introvertált, szemlélődő, kicsiként problémamentes, nagyként bezárkozott).
Mind a kettő okos, vicces. Mind a kettő türelmetlen és makacs.
Mind a 3 gyerekem teljesen más
A nagylány most 7éves igazi többemberes de szabálytartó
Az ikrek (2,5) fiú tagja: csibész, akaratos, ön és közveszélyes, szófogadatlan, nagy mozgásigényű
a lány: olyan "szobanövény" típus (leteszed, adsz neki egy könyvet, mikor félóra múlva odamész megnézni, ott van és lapozgatja)
nem egy mozgékony (a tesók körbeszaladgálnak ő leül középre)
Mindent előbb csinált mint a fiam (mozgások, beszéd, bili)
Viszont mind a 3 borzasztó alvó.
5 és 3 éves lányok, tűz és víz. A nagyobbik az a "leteszem és ottmarad" típusú gyerek, sírni babakora óta csak akkor hallottam, ha tényleg indokolt volt. A kisebbik mint egy hurrikán, neki minden azonnal kell, megy a saját feje után, és hajlamos az elégedetlenségének olyan intenzíven hangot adni, hogy azt a következő utcában is hallják.
Ha megkérem őket, hogy maradjanak a szobában, amíg a konyhát és a folyosót felmosom, akkor a nagyobb elkezd szépen rajzolni, a kicsi először körbeszaladja a szobát, felmászik mindenhová, aztán két perc múlva ez unalmassá válik neki, ezért kiszalad a folyosóra, ahol épp felmosok, elcsúszik a vizes padlón, fejjel előre beleesik a felmosóvödörbe, ezért természetesen üvölt. Lecsekkolom, hogy van-e rajta sérülés, aztán lemosom róla a tisztítószeres vizet, megtörölgetem, kap új ruhát, közben persze üvölt. Hirtelen abbahagyja, mert meglátja a nővérét, aki még mindig rajzol, és eszébe jut, hogy ő is rajzolna. Elkezd rajzolni, ekkor én gyorsan befejezem a felmosást, mert tudom, hogy 2 percem van, amíg a kicsi megint kiszalad.
Valahogy lefoglalom, amíg felszárad a padló, aztán nem bírom tovább, szólok nekik, hogy megyünk a játszótérre. A kicsi rohan, hozza a szandálját, aztán opcionálisan vagy azért üvölt, mert segítek neki felhúzni, vagy azért, mert nem. A nagy csak felnéz a rajzolásból, és megkérdezi, hogy hozhatja-e a ceruzákat, mert ha nem, akkor ő inkább otthon maradna.
Fiú-lány páros, 10 és 12 évesek.
Külsőre nagyon hasonlítanak, bár nem ez volt a kérdés. :)
Kicsi korukban azt mondtam volna, hogy ég és föld. A nagyobbik, ő a fiú, aktív volt, szófogadatlan, igazi energiabomba, későn kezdett beszélni, és nagyon anyás volt. A kislány nyugodt, molyolós, hamar beszélt, kevésbé volt hiszis, szót fogadott, és bár ő is szeretett, nem volt olyan látványosan anyás, mint a bátyja.
Azóta viszont, nyilván az azonos környezet és egymás hatására eléggé összeért a természetük. Mindkettő nagyon lobbanékony, türelmetlen, a kislány felszedett egy jó adag agresszivitást a bátyjától, miközben a fiam rengeteget higgadt. Korukhoz képes önállóak, szerintem elég tájékozottak is, a suliról nincs jó véleményük. Persze nem tök egyformák, más az érdeklődési körük, más dolgokat csinálnak szívesen a szabad idejükben, és ha a tanáraikat kérdeznék, biztos azt mondanák, hogy egész mások, mert a lányom az iskolában teljesen problémamentes, ami a fiamról nem mondható el. De az alaptermészetük, habitusuk, a világhoz való hozzáállásuk eléggé hasonló.
Érdekes amúgy az egymáshoz való viszonyuk is. Ha együtt vannak, állandóan veszekednek, ha viszont külön, hiányolják egymást. Ha az egyik táborban van, nincs nap, hogy ne hívná a másikat például. Szerintem bizalmasabbak egymáshoz, mint hozzám, de ez csak egy érzés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!