Milyen érzés szülőnek lenni?

Eleinte lehet furcsa, hogy ott van egy kis új valaki, aki nem akar soha többé eltűnni.

Aztán valahogy csak bekúszik az ember bőre alá, az identitása részévé válik, onnantól meg nehéz elképzelni, hogy lehetne másképp is.

(Jó esetben persze...)

Sose tervezz előre, mert ugyis minden másképp fog alakulni :) Tegyél meg mindent, ami tőled telhető a gyermekedért, légy aktív apa és amennyi időre lehetőséged van mindent tölts vele és a pároddal, mert hamar felnőnek ám:)

Amúgy szerintem a legcsodálatosabb érzés :)

Nekem az első kérdésem az volt, amikor a kisfiam 1 hetes volt, hogy "ez egy örökké tartó aggódás?" :D Mert mindig félted, mindig azt szeretnéd, hogy neki a legjobb legyen:)

De három dolgot fogadj meg, ha elfogadod tőlem:)

1. Bármennyire is azt érzed, hogy "béna vagy" bármiben is...hidd el, nem vagy az:)

2. A legtöbb, amit tehetsz a gyermekedért, hogy szereted az anyukáját:)

3. Mindig kommunikáljatok és beszélgessetek a pároddal, amikor van rá mód, mert az új élethelyzetben mindenkinek meg kell találnia az "új helyét". Ha mindig partnerek vagytok és beszéltek, figyeltek egymásra akkor ezek szép átformálódnak, de ugyanugy meg tud maradni az apai/anyai szerep mellett a feleség/férj szerep is. De ehhez kommunikáció kell és közös "meló":)

Jó egészséget és sok boldog percet nektek!

Legszebb időszak vár rád, ami csak várhat egy emberre :)

38/F

Az első 2 év kb pokol. Sehova nem lehet menni a gyerektől, hulla fáradtak lesztek, lőttek a kettesben töltött estéknek/napoknak is. Ha csak nem tudtok megfizetni takarítónőt meg bébiszittert, a ház/lakás úszni fog. Aztán úgy a 4-5.évtől kicsit jobb lesz, amikor már vele is lehet menni ide-oda, és nem arról fog szólni hogy ordít meg hisztizik, te pedig örülsz hogy hazaérsz a program élvezése helyett. Kb 8 éves korától normalizálódik a helyzet, újra lesz időtök magatokra.

Szeretem a gyerekemet, de ez mind vele jár majd.

N 38

6#

Minden tervezés kérdése. Mi nekünk ugyanúgy megvan havonta 1x két napra az én időnk. Amikor kettesben megyünk valahova el. Nagyszülők, rokonok szívesen vigyáznak a kicsire.

Ha elúszik a ház hát elúszik,ha van idő akkor megcsináljuk. Habár az én véleményem hogyha kiskorától arra van szokatva hogy elpakol maga után, akkor ezzel a résszel sincs probléma. A gyerek hisztit tudni kell kezelni, következetesen és akkor rájön hogy ez full felesleges.

7#

Otthon maradni addig kell amíg a kicsi cicizik. Mi is világjárók vagyunk, rengeteg helyre megyünk. Nekünk nem okozott gondot ha a gyereket is visszük. Persze túrázni nem fogok vele 15 km ert, de így is annyi lehetőség van hogy megszámolhatatlan. Ha meg a program olyan ahova tényleg nem tud jönni, akkor ott a család vagy a bébiszitter. ha valaki minden héten tud menni programokra, és azt tudja finanszírozni, akkor abba szerintem már egy bébiszitter is belefér.