Hogy viszonyul a volt férjed szeretője a gyerekeitekhez? Ti hogy viszonyultok a férjetek szeretőjéhez?

Sose voltam a szeretője, mert azután ismerkedtünk meg, miután elköltözött otthonról.

Két gyereke volt, az egyik 3, a másik 7 volt mikor megismerkedtünk (ma már 10 és 14 a felállás). Eleinte nagyon pozitív voltam. Próbáltam kapcsolódni hozzájuk. Egyre inkább kiderült, hogy nem passzol a személyiségünk, nagyon nem. Így nem erőltettem a kapcsolódást, de egy közepesen jó viszony kialakítása volt a cél. Ez ideig óráig ment, amíg minden az ő szájuk íze szerint volt. Amint lettek a mi otthonunkban is szabályok, amik szigorúbbak voltak az exnél lévőnél (pl. Megszüntettük a finomságos fiók bármikori nyitogatását, csak ebéd után lehetett, 1 óránál többet nem telefonozhattak nálunk), elkezdtek befeszülni. Én lettem a bűnbak. Vállalom. Az is baj lett, ha felhívtam a figyelmet egy-egy problémára velük kapcsolatban, pl hogy hogyan lehetne az önállóságukat és az önbizalmukat fejleszteni. Az mindig érdekelt, hogy boldog felnőttek legyenek majd, ennek érdekében emeltem mindig szót, ha valamit észrevettem. Viszont szélmalomharc volt ez. Én elengedtem a velük való minden kapcsolódást. Amikor idejönnek jópofát próbálok vágni, megfutunk kötelező köröket, de semmi egyéb. Megpróbálom, hogy a lehető legkisebb vizet zavarjuk egymás életében.

(Aki nem lát rá az életünkre, az relevánsan megnyilvánulni sem fog tudni róla 😏)

Ha a volt férjed, akkor már nem a szeretője, akkor sem, ha anno az volt.

Ha normális a gyerekemhez és nyitott, akkor nem lenne problémám vele, a sértett hiúságomon meg uralkodnék.

Igen, voltam ebben a helyzetben anno 9 éve, azóta már ők sincsenek együtt, de nem az én ellenszenvem miatt nem lett jó kapcsolata a gyerekkel, tett róla saját maga.

Az exem mostani párját kifejezetten kedvelem és mondom, az előző ( akkor szintén szeretősdiből induló) kapcsolatával sem lett volna bajom, ha normális lett volna a "jelölt", attól még, hogy nyilván kellett idő adaptálódni és feldolgozni a történéseket.

Egy ismerősömet a férje 2 éves gyerekkel hagyta ott egy másikért.

A gyereknek meg is tanította, hogy majd megy apával a "ku.vanénihez". Mint egy nevet, úgy használta a gyerek ezt sokáig.

Az új nő tűrte, sosem rendezett jelenetet, és az apának sem engedte. Kb. a gyerek 5-6 éves volt, amikor már rájött, csúnya szót használ, és többé nem mondta neki, de az anyja előtt szépen eljátszotta, hogy utálja a mostoha anyját. Aztán 18 évesen otthagyta a gyűlölködő anyját és elköltözött az apjáékhoz.