Hogy reagáljam le az ilyen helyzeteket?

Kivittem a nem beszélő, nem értő autista gyerekemet a játszótérre. Szépen eljátszott magának, amíg célpontba nem vette egy nem sokkal nagyobb kislány. Közelített a gyerekem felé, mire ő elkezdett futni, a kislány pedig üldözőbe vette. Az apuka hamar kapcsolt, hogy a gyerekem fél, rászólt a kislányára, hogy ne kergesse a fiamat. De a kislány nem állt le. A fiam elkezdett visítani, remegni, nagyon félt. Felvettem, megnyugodott, aztán lekérezkedett és játszott tovább. De a kislány megint üldözőbe vette. Az apukája kb 20x szólt a kislányra, de nem fogadott szót. Így kénytelen voltam beletuszakolni a babakocsiba a fiam és eljönni a játszótérről. Hazafelé végig visított torkaszakadtából, mert szeretett volna még futkározni.

Sajnos ebben a jó időben nincs egy szabad játszótér sem. Máshol elengedni nem tudom, mert a kezemet nem fogja meg. Elszalad. Csak a körbe kerített játszótér biztonságos számára.

Mindig próbálom megkeresni hol vannak a legkevesebben, de az ilyen esetek mindennaposak.

Szívem szerint elmagyaráztam volna a kislánynak, hogy a fiam autista és nem szereti ha a közelébe mennek, de még kicsi volt a kislány kb 2,5 éves.

Hogy lehet az ilyen helyzetet lereagálni megfelelően?