Visszafordíthatatlan ez a kiabrandulas?

Vele már beszéltél erről? Tudja hogy ez téged zavar? Nyilván igen, hisz azt irtad normális a kapcsolatotok. Mit válaszolt? Miért nem szeret vele lenni? Erről mindenképp beszélni kell.

Lehet olyan gyermekkora volt, hogy nem kapott jó apai mintát, de ezen lehet változtatni, csak segítened kell benne.

Mindenképp vele beszélj erről, ne velünk.

Nekem érzésre te puffogsz magadban, ahelyett hogy leülnétek átbeszélni. A férfiak szerintem sokáig elveszettek egy baba mellett, nem igazán tudják miben tudnának segíteni. Nálunk ez kezdődött már a terhességnél, a sok álmatlan éjszakával. Mindig felugrott, hogy miben tud segíteni, jól vagyok-e. Én egy idő után már elhajtottam, hogy nem tud segíteni, hagyjon békén. Magam ellen dolgoztam, mert törődésre vágytam, de a fájdalmaimban ellöktem magamtól. Többé nem kelt minden neszemre, ami szintén zavart, de miért is kelt volna, ha elhajtom? Átbeszéltük.

Nem lehet, hogy rosszul kommunikálsz az igényeidről? Egy kicsit gondolkozz el ok-okozatokon, üljetek le és beszéljétek át a dolgokat. A csendes tűrésnek nem lesz jó vége, mint ahogy látod is.

9!

Nyilván a gyerek előtt kell megbeszelni. Nyilván nem konkrétan azt, hogy apa porszívók majd, anya meg mos, hanem azt, hogy kb hogy fogják beosztani a háztartási és főleg a gyerek körüli feladatokat. Innen nézve ez a pasi úgy nőtt fel, hogy az anyja volt, aki vele foglalkozott, az apja meg max játszott vele. Nyilván ezt q mintát viszi tovább. Hó tudná, hogy neki is tennie kellene valamit a gyerekert, ha nem volt előtte ilyen minta és nem beszéltek róla a gyerekvallalas előtt????